Megmenekül a húsipar?
"A tervezett mohácsi vágóhíd valamivel nagyobb kapacitású lesz ugyan a Hungary Meat kiskunfélegyházi vágóüzeménél, így kétségkívül Magyarország legnagyobb ilyen egysége lesz. A mohácsi kapacitás azonban még így is csupán töredéke lesz a temesvári Smithfield-üzem teljesítményének, ahol évente hatmillió sertést vágnak” – érzékeltette a beruházás arányait Raskó György, aki leszögezte: a Mohácson 2016-tól működő üzem Európa húsz legnagyobb vágóhídja közé nem férne be.
Az agrárközgazdász hozzátette: a nagyobb méret mindenképpen versenyképesebb működést jelent majd, mivel a vágás és darabolás olcsóbban végezhető. „Racionális döntés lehet, hogy a feldolgozók felhagyjanak a vágással. Az ország nagy húsipari vállalatai a mohácsi, esetleg a kiskunfélegyházi üzemből szerezhetnék be a félsertést vagy a darabolt árut, várhatóan olcsóbban, mint bárhonnan, ahol legális vágást végeznek Magyarországon. További előny lehet a húsfeldolgozóknak, hogy így egy sor környezetvédelmi és hulladékelhelyezési kérdéssel nem kell foglalkozniuk, hiszen saját vágóhidat nem tartanak fenn” – vélekedett Raskó.
Ha 2016-ban a mohácsi vágóhíd működni kezd a piacon, várható, hogy számos még talpon lévő hazai húsipari vállalat, így például Pápa, Kaposvár, és több más cég is felhagy a vágással, és kizárólag a készítmények gyártásával foglalkozik majd.
Az agrárközgazdász szerint a döntés, amely szerint a feldolgozók kiszállnak a vágásból, racionális, és már régóta esedékes a hazai húsiparban. „Más országokban ez már régen így működik, a nyolcvanmilliós Németországban kevesebb vágóhíd van, mint Magyarországon” – tette hozzá.
Az idehaza működő több kisebb-nagyobb vágóhíd valóban nem tud érdemben versenyezni a nemzetközi, így például román, cseh, vagy német hasonló üzemmel. Míg a készítmények esetében van lehetőség arra, hogy az egyedi ízvilágra, márkaértékre, tradíciókra hivatkozva a feldolgozók hatékonytalanabb működés esetén is drágábban értékesítsék termékeiket, addig a vágóhidak nyersanyagot bocsátanak ki, ahol az ár döntő.
„Látható, hogy Magyarországon a vágás jelenleg néhány kivételtől eltekintve a legtöbb üzemben nem tud nyereséges lenni, döntően mérethatékonysági okok miatt” – jelentette ki a Világgazdaságnak Éder Tamás. A Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke lapunknak hozzátette: „nemzetközi összehasonlításban ezért a vágás egy kilogrammra vetítve meglehetősen drága. A feldolgozók, amelyek ebből a relatíve drágább alapanyagból készítik termékeiket, már az alapanyag önköltségénél hátrányban vannak a környező országok versenytársaihoz képest. Egy-két ütőképes, korszerű, európai színvonalú vágóhíd sokat javíthatna ezen a helyzeten azzal, hogy olcsóbb alapanyagot biztosít a feldolgozóknak” – tette hozzá az elnök.
Csányi az agrárhitelezésben is erősít
A jelek szerint a mezőgazdasági integráción keresztül kíván a Csányi Sándor vezette OTP nagyobb részesedést szerezni a hazai agrárhitelezésben. Az Inga Kettő Kft.-n, az Összehangoló Kft.-n, a Stabilizáló Kft.-n és a Bank Center No. 1. Kft.-n keresztül 46,69 százalékos közvetett tulajdoni részesedéssel rendelkezik az OTP a KITE Mezőgazdasági és Szolgáltató Zrt.-ben – adta hírül a bank a napokban. A pénzintézet célul tűzte ki, hogy a hazai agrárhitelezésben 40 százalékos részesedést kíván szerezni 2020-ra. Az integrátorként működő, tehát a vetőmagtól a gépeken át a finanszírozási lehetőségekig lényegében mindent kínáló KITE révén az OTP nem csupán céget vásárolt, hanem jelentős ügyfélkört is nyert.
