BUX 42,616.32
+1.69%
BUMIX 3,961.22
+0.02%
CETOP20 1,960.74
0.00%
OTP 10,780
+1.89%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-4.76%
-1.41%
0.00%
ZWACK 17,450
-0.29%
0.00%
ANY 1,650
+0.61%
RABA 1,165
0.00%
+3.56%
+0.12%
0.00%
-0.46%
-1.14%
+3.53%
-1.22%
0.00%
+3.63%
OTT1 149.2
0.00%
+2.03%
MOL 2,856
+0.78%
-1.00%
ALTEO 2,420
+1.26%
0.00%
+3.83%
EHEP 1,490
-9.42%
-0.70%
-1.14%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+2.81%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
+3.81%
0.00%
+4.21%
0.00%
+0.31%
+8.93%
GOPD 9,020
0.00%
OXOTH 3,740
+1.08%
+5.91%
NAP 1,230
+0.33%
+22.22%
+0.48%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Megmenekül a húsipar?

A teljes magyar húsipar működését megváltoztathatja a Csányi Sándor nevéhez kötődő, Mohácsra tervezett vágóhíd. Az olcsóbban elérhető alapanyag révén a nagy húsipari vállalatok felhagyhatnak az eddig veszteséges vágással, és a profitot hozó készítménygyártásra koncentrálhatnak.

Mohács térségében 13-15 milliárd forintos zöldmezős beruházásként jön létre egy nagy kapacitású vágóhíd, amelynek egyik befektetője Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója. A tervek szerint 2016-tól működő üzem ezzel Magyarország legnagyobb ilyen tevékenységet végző gyára lenne, a vágóhíd éves kapacitása egymillió sertés lenne egy műszakban. Információink szerint az üzem csúcskapacitása szükség esetén 1,8 - 1,9 millió darabra is növelhető évente.

"A tervezett mohácsi vágóhíd valamivel nagyobb kapacitású lesz ugyan a Hungary Meat kiskunfélegyházi vágóüzeménél, így kétségkívül Magyarország legnagyobb ilyen egysége lesz. A mohácsi kapacitás azonban még így is csupán töredéke lesz a temesvári Smithfield-üzem teljesítményének, ahol évente hatmillió sertést vágnak” – érzékeltette a beruházás arányait Raskó György, aki leszögezte: a Mohácson 2016-tól működő üzem Európa húsz legnagyobb vágóhídja közé nem férne be.

Az agrárközgazdász hozzátette: a nagyobb méret mindenképpen versenyképesebb működést jelent majd, mivel a vágás és darabolás olcsóbban végezhető. „Racionális döntés lehet, hogy a feldolgozók felhagyjanak a vágással. Az ország nagy húsipari vállalatai a mohácsi, esetleg a kiskunfélegyházi üzemből szerezhetnék be a félsertést vagy a darabolt árut, várhatóan olcsóbban, mint bárhonnan, ahol legális vágást végeznek Magyarországon. További előny lehet a húsfeldolgozóknak, hogy így egy sor környezetvédelmi és hulladékelhelyezési kérdéssel nem kell foglalkozniuk, hiszen saját vágóhidat nem tartanak fenn” – vélekedett Raskó.

Ha 2016-ban a mohácsi vágóhíd működni kezd a piacon, várható, hogy számos még talpon lévő hazai húsipari vállalat, így például Pápa, Kaposvár, és több más cég is felhagy a vágással, és kizárólag a készítmények gyártásával foglalkozik majd.

Az agrárközgazdász szerint a döntés, amely szerint a feldolgozók kiszállnak a vágásból, racionális, és már régóta esedékes a hazai húsiparban. „Más országokban ez már régen így működik, a nyolcvanmilliós Németországban kevesebb vágóhíd van, mint Magyarországon” – tette hozzá.

Az idehaza működő több kisebb-nagyobb vágóhíd valóban nem tud érdemben versenyezni a nemzetközi, így például román, cseh, vagy német hasonló üzemmel. Míg a készítmények esetében van lehetőség arra, hogy az egyedi ízvilágra, márkaértékre, tradíciókra hivatkozva a feldolgozók hatékonytalanabb működés esetén is drágábban értékesítsék termékeiket, addig a vágóhidak nyersanyagot bocsátanak ki, ahol az ár döntő.

„Látható, hogy Magyarországon a vágás jelenleg néhány kivételtől eltekintve a legtöbb üzemben nem tud nyereséges lenni, döntően mérethatékonysági okok miatt” – jelentette ki a Világgazdaságnak Éder Tamás. A Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke lapunknak hozzátette: „nemzetközi összehasonlításban ezért a vágás egy kilogrammra vetítve meglehetősen drága. A feldolgozók, amelyek ebből a relatíve drágább alapanyagból készítik termékeiket, már az alapanyag önköltségénél hátrányban vannak a környező országok versenytársaihoz képest. Egy-két ütőképes, korszerű, európai színvonalú vágóhíd sokat javíthatna ezen a helyzeten azzal, hogy olcsóbb alapanyagot biztosít a feldolgozóknak” – tette hozzá az elnök.

Csányi az agrárhitelezésben is erősít

A jelek szerint a mezőgazdasági integráción keresztül kíván a Csányi Sándor vezette OTP nagyobb részesedést szerezni a hazai agrárhitelezésben. Az Inga Kettő Kft.-n, az Összehangoló Kft.-n, a Stabilizáló Kft.-n és a Bank Center No. 1. Kft.-n keresztül 46,69 százalékos közvetett tulajdoni részesedéssel rendelkezik az OTP a KITE Mezőgazdasági és Szolgáltató Zrt.-ben – adta hírül a bank a napokban. A pénzintézet célul tűzte ki, hogy a hazai agrárhitelezésben 40 százalékos részesedést kíván szerezni 2020-ra. Az integrátorként működő, tehát a vetőmagtól a gépeken át a finanszírozási lehetőségekig lényegében mindent kínáló KITE révén az OTP nem csupán céget vásárolt, hanem jelentős ügyfélkört is nyert.


Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek