A vesének sok funkciója van, amelyek számos, egészségünk szempontjából alapvető feladatot látnak el.
A legfőbb, hogy kiszűrjék a vérből a méreganyagokat, de többek között a szervezet só- és vízháztartásáért, valamint a vérnyomást, és a kalcium-anyagcserét szabályozó hormonok előállításáért is felelnek.
A világnap egyik fő üzenete, hogy miközben akár egy rutin vizelet-, vér- és vérnyomás-vizsgálattal is kimutathatók a vesebetegség nagyon korai jelei, ennek ellenére Magyarországon nagyon magas a sürgősen szükségessé váló dialízisek száma, mert a betegek nem is gondolják, hogy az évek óta fennálló, szerteágazó panaszaik mögött veséjük elégtelen működése áll.
Az idei mottó: „Veséink velünk öregszenek” arra igyekszik ráirányítani a figyelmet, hogy a kor előrehaladtával a vesék méreganyag-eltávolító és folyadékkiválasztó képessége természetes módon is fokozatosan csökken, de ezen túl minél idősebb valaki annál nagyobb az esélye, hogy ez kóros mértékűvé válik és orvosi kezelést igényel.
A vesék egyenként átlagosan egymillió érgomolyagot és szűrőcsatornácskát (nefront) tartalmaznak, amelyek apró szűrőként működnek. Ahogy egyre idősebbek leszünk, egyre kevesebb működőképes nefronnak kell ugyanazt a feladatot ellátnia. Bizonyos fokig az egészséges nefronok képesek átvenni az idő során rájuk jutó többletfeladatot, azonban ha ezek valamilyen betegség következtében tömegesen megsérülnek, a vesék nem képesek többé megfelelően ellátni feladatukat. Gyorsan kialakuló, akut vesebetegség esetén többnyire a vese működése kórházi kezeléssel 6-8 hét alatt akár teljesen helyreállítható, azonban ha a funkcióvesztés nem állítható meg, csak lassítható, krónikus vesebetegségről beszélünk. A romlás mértéke és üteme változó lehet, azonban maga a betegség ebben az esetben visszafordíthatatlan. Az időben felismert vesebetegség azonban kezelhető, progressziója lassítható.