Távoli az USA gáza és a zöldáram-termelés felfuttatása is

Minden európai uniós lakos naponta két eurót költ az EU-n kívüli energiahordozó importra. Ráadásul minden egyes új, fosszilis tüzelésű erőmű építésével évtizedekre előre elkötelezzük magunkat a behozatal mellett úgy, hogy az import nem biztonságos, a kifizetett pénzből pedig más országokban nő a jólét, például Oroszországban, Katarban és Szaúd-Arábiában. A krími helyzetnek tehát végre fel kell ráznia Európát, amelynek energia-ellátásának stabilitása igencsak ingadozó.

Az előbb felsoroltak az Európai Szélenergia Szövetség (EWEA) elnökének az érvei, aki – nem meglepő módon – a zöldenergia előállításának felfuttatásában látja a kiutat. Thomas Becker úgy számol, hogy megfelelően ambiciózus zöldenergia tervek megvalósításával 2030-ig a mostani 26 százalékával is csökkenthető a földrész gázimportja. Ekkorra az európai energiatermelés 30 százalékának kellene megújulókból származnia az Európai Bizottság által elvárt 27 százalék helyett, az utóbbi arány ugyanis csak 9 százalékos gázimport csökkenést hozna.

További érv a zöldenergia mellett, hogy a tervezetthez képest mindössze 3 százalékos aránynövelés 568 ezerrel több európai munkahelyet jelentene. A fentiekkel kapcsolatos javaslatát a szövetség elküldte az e héten ülésező uniós külügyminisztereknek, akik a krími helyzet mellett a 2030-as klímapolitikai célkitűzéseket is megvitatják.
Igaz, Európa Ukrajnán keresztüli gázimportját egyelőre nem érintette a keleti szomszédunkat sújtó politikai feszültség, de a kockázatok kétségtelenek. Ukrajnában megerősítették a gázvezetékek védelmét, az orosz Gazprom pedig – a Vedomosztyi cikke szerint – arra készül, hogy európai vevőinek ellátása érdekében módosítsa meglévő take or pay (vidd, vagy fizess) szerződéseit arra az esetre, ha a Nyugat szankciókat léptetne érvénybe Oroszországgal szemben. E változtatások mibenlétéről nincs hír, de az orosz-ukrán vita eszköztárának jó eséllyel része lehet az Ukrajnába történő gázszállítás leállítása, és nem lenne meglepő, ha az Oroszország elleni szankciók Európával szembeni válaszlépésre sarkallnák Oroszországot.

Abban a szélső esetben, ha Európa nem kapna orosz gázt, az Egyesült Államok sem tudna megfelelő mennyiségű cseppfolyós gázt küldeni a földrész megsegítésére. A cseppfolyósítás ugyanis drága, és az USA-ban pedig szigorú engedélyekhez kötik az ilyen üzemek létesítését – minderről a The Moscow Times írt az AP hírügynökség washingtoni cikke nyomán.
Ráadásul az amerikai szabályozás megnehezíti a gáz eladását olyan országokba, amelyekkel az USA-nak nincs szabadkereskedelmi megállapodása. Mindezek alapján a cikk szerzője úgy ítéli meg, hogy a legalább 30 százalékban az orosz gázimporttól függő európaiaknak Oroszország krími megjelenésére vonatkozó reagálásainak nagyobb a füstje, mint a lángja.

Az AP továbbá rámutat, hogy ezen importfüggéssel Vlagyimir Putyin orosz elnök is tisztában van, ahogyan azzal is, hogy az USA képtelen rövid időn belül besegíteni bárminemű európai gázhiány felszámolásába.