Drágult a gáz Ukrajnában - hogyan tovább?

Megvonta az orosz állami Gazprom Ukrajnától a tavaly decemberben gázárkedvezményt, így keleti szomszédunk ezer köbméterenként 117 dollárral többet, 385,5 dollárt fizet, mint az első negyedévben. Alekszej Miller, a Gazprom igazgatósági elnöke a lépést azzal magyarázta, hogy Ukrajna már összesen 1,7 milliárd dollárral tartozik a tőle tavaly és ebben az évben átvett gázért – az ideiért egyáltalán nem fizetett –, vagyis megsértette azt a megállapodást, amely alapján a kedvezményt kapta. Az orosz kormány és a Gazprom már korábban is jelezte, hogy az első pénzügyi negyedév után Ukrajna már nem élvezheti a diszkontárat. Egyúttal visszaáll az Ukrajnán keresztüli tranzitdíj 2009-es nagysága is, a változást 10 százalékos növekedést jelent a Gazprom számára, írja a Russia Today.

Lehet, hogy a kedvezmény megvonásával még nincs vége Ukrajna gázárterhei növekedésének. A 2010-es harkivi egyezmény keretében ugyanis ezer köbméterenként 100 dolláros kedvezményt kapott azért cserébe, hogy az orosz haditengerészet további tíz évig használhassa a szevasztopoli kikötőt. Most viszont, hogy a Krímet és külön Szevasztopolt is Oroszországhoz csatolták, lehet, hogy Oroszország oka fogyottnak tekinti a 100 dolláros árkedvezményt is. A harkivi szerződés felbontásának lehetőségét a napokban már fel is vetették orosz döntéshozói körökben.

Az állami többségi tulajdonú Gazprom három szintes gázárképzést alkalmaz. Belföldi vevői támogatott áron jutnak az energiahordozóhoz, a szovjet utódállamok olcsóbban, a nyugat-európai vevők pedig drágábban. A The Moscow Times szerint a jelenlegi uniós átlagár 370 dollár, vagyis Ukrajnának – amely gázfelhasználásának mintegy fele Oroszországból érkezik – mostantól ennél is többet kellene fizetnie. Kérdés, tud-e. A Gazprom és az ukrajnai importőr Naftohaz közötti elszámolási viták már 2006-ban és 2009-ben is az Ukrajnán keresztüli tranzit leállásához vezettek. Ha netán újból hasonlóra kerülne sor, Olaszország át tudná vészelni az előttünk álló telet orosz gáz nélkül is Paolo Scaroni, az olasz ENI olaj- és gázipari csoport elnöke szerint. Az olasz gázigényének 90 százalékát importból elégítik ki, de Oroszország mellett az eladók között szerepel Líbia, Algéria és Hollandia is. Scaroni tegnap már alá is írt egy végleges megállapodást a norvégiai Statoillal.

A magyarországi ellátás kapcsán mindazonáltal fontos, hogy a napokban az ukrán és az orosz fél is jelezte, elkötelezettek a tranzit-megállapodás betartása mellett. A hazai gáztárolók feltöltése megkezdődött, ennek alapján az itteni lakosság ellátása biztosítottnak tűnik. Magyarországra több irányból is érkezhet földgáz az összekötő vezetékeken.

Cameron: lépnie kell Európának

Az EU egésze mintegy harmadrészben függ az oroszországi gázimporttól, a mennyiség 40 százalékát Ukrajnán keresztül kapja. A múlt heti hágai atomcsúcson David Cameron brit miniszterelnök közölte, hogy az Oroszországtól való energiafüggés csökkentése érdekében lépni kell a repesztéses és a vizes repesztéses gáztermelés terén délkelet-Európában, Lengyelországban és Nagy-Britanniában is. Uniós vezetők az USA-t sürgették, hogy könnyítse meg az amerikai vállalatok európai gázexportját. Ezt Barack Obama amerikai elnök nem utasította el, de jelezte, hogy Európának is lépnie kellene a nem hagyományos gáz termelése terén. (Az európai nem hagyományos gáz sokkal viszont nehezebben hozzáférhető, mint az amerikai.)