Holnaptól a Microsofté a Nokia
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságHolnap zárulhat le a Nokia mobilüzletágának felvásárlása, és ezzel véget érhet egy korszak a mobilkommunikációban. Maga az akvizíció közel nyolc hónap alatt zajlott le – elsősorban a kínai engedélyek beszerzése volt nehézkes. A Microsoft szeptember elején jelentette be, hogy felvásárolja a Nokia mobilszektorát.
A Nokia bevételének kétharmadát adó cég felvásárlása nem volt meglepő: üzleti körökben már évekkel korábban is beszéltek róla, annál is inkább, mivel a két cég között jó ideje szoros az együttműködés. A Nokia okostelefonjaihoz előbb saját fejlesztésű, Symbian operációs rendszerét használta, 2011 februárjában – ekkor érkezett a Nokiához a Microsoft korábbi üzleti igazgatója, Stephen Elop – tért át a mobiltelefonokra fejlesztett Windowsra.
Az 5,44 milliárd eurós értékű akvizíció részeként a szoftvercéghez kerülnek a Nokia telefongyárai 32 ezer alkalmazottjukkal együtt. A különböző engedélyeztetési eljárások nyomán az eredeti tervekhez képest minimálisak a változások, például a dél-koreai Nokia-üzem kimarad az üzletből (vagyis nem a Microsoft, hanem vélhetően a Nokia zárja be a 200 főt foglalkoztató telefongyárat), és egy évig a Microsoft üzemelteti a Nokia weboldalait – ez később a finn céghez kerül vissza.
Finn kézben marad ugyanis a Nokia több fontos részlege, így a hálózati technológiákat forgalmazó Solutions and Networks, a fejlesztéssel foglalkozó Advanced Technologies, a Here navigációs alkalmazás és a telekommunikációs licencportfólió nagy része is. Az átalakítás részleteit a Financial Times szerint a cég negyedéves jelentésével egy időben, április 29-én közlik a vezetők. Korábban felmerült, hogy az Alcatel-Lucent felvásárlásával a Nokia a hálózati szegmensben erősítene, az erről szóló pletykákat azonban gyorsan cáfolták.
Egy biztos: a Nokia számára a nagy felfutást hozó, néhány éve azonban már masszívan veszteséges mobiltelefon-gyártás örökre a múlté lehet, annál is inkább, mivel kiszivárgott: Nokia helyett Microsoft Mobile néven működik tovább az üzletág. Nem kizárt ugyanakkor az sem, hogy az új cég nem csak windowsos telefonokat gyárt majd.
Erre utal az is, hogy a Nokia már jóval a felvásárlás bejelentése után, idén februárban dobta piacra első ránézésre a Windows csempés szerkezetét utánzó, ám valójában Android-alapokra épülő okostelefonjait. Az, hogy a Microsoft Mobile termékein milyen név szerepel majd, egyelőre nem tudni, az viszont sokatmondó, hogy az üzlet révén a szoftveróriás szert tett a Lumia és az alsókategóriás Asha okostelefonok márkanevére, illetve az azzal kapcsolatos szabadalmakra is. Könnyen lehet tehát, hogy hamarosan eltűnik a mobilkommunikáció első húsz évének meghatározó márkája.
A világ legnagyobb mobiltelefongyártójának a mélyrepülése 2007-ben kezdődött, amikor az Apple piacra dobta az iPhone-t. Jóllehet ez a készülék elméletben nem zavarta a főként a közepes árkategóriában forgalmazó Nokiát, az okostelefonok alaposan átrendezték a piacot. A finn cég pedig nem volt képes felvenni a versenyt sem az amerikai gyártó borsos árú termékeivel, sem a Google által fejlesztett Androiddal, amely olcsóbb árfekvésbe tartozó termékeknél is működik.
A társaság 2012 februárjában jelentette be, hogy Ázsiában folytatja az okostelefonok gyártását, ezért magyarországi, mexikói és finnországi gyáraiból összesen 4000 dolgozót bocsát el, köztük 2300 dolgozót a komáromi gyárból. A termelést fokozatosan Ázsiába áthelyező cégnek a magyarországi az utolsó európai termelő üzeme, amely ugyancsak a Microsofthoz kerülhet át a mostani akvizíció nyomán.
A budapesti kutatás-fejlesztési központ több mint ezer embernek ad munkát, az időközben Nokia Siemensre, majd Nokia Solutions and Networks névre keresztelt cég nemrég nyitott pénzügyi szolgáltató központot a fővárosban. A finn sikertörténet A Nokiát Fredrik Idestam alapította 1865-ben. A bányamérnök először cellulóz feldolgozásával foglalkozott Tampere mellett. A cég hamarosan terjeszkedni kezdett, részvénytársasággá 1871-ben alakult, ekkor vette fel a Nokia nevet, amely az egyik telephelynek otthont adó település neve volt. A cég 1902-ben kezdett villamosenergia-termeléssel foglalkozni, fő profilja ugyanakkor a gumi-, papír- és műanyag termékek gyártása volt. Ennek alapját az 1898-ban alapított Finn Kaucsuk Művek adta, a Nokia tulajdonában volt ugyanakkor az 1912-ben induló Finn Kábel Művek, amely telefonokat, telegráfokat és kábeleket állított elő.
A három cég 1967-ben egyesült, a technikai fejlődésével párhuzamosan pedig egyre szélesebbé vált elektronikai termékeik portfóliója. A hetvenes években fejlesztették ki a világ első mikroprocesszoros vezérlésű telefonkapcsoló berendezését. A nyolcvanas években a finn hadsereg számára fejlesztettek ki digitális, hordozható, titkosított, szövegalapú kommunikációs eszközt.
A mobiltelefonos korszak 1981-ben, a Nordic Mobile Telephone (NMT) szolgáltatás bevezetésével kezdődött. A tömeggyártás a kilencvenes években, a digitális hálózatok kiépítésével indult be igazán. 1998-ban a Nokia bejelentette, hogy legyártotta a 100 milliomodik mobilkészüléket, és a világ legnagyobb mobiltelefon-gyártójává lépett elő. 2005 nyarán a cég túladott az 1 milliárdodik mobilkészüléken.
2007-ben a Nokia és a Siemens egyesítette hálózati berendezéseket gyártó üzletágát, létrejött a Nokia Siemens Networks. 2010 májusában a Nokia három részre osztották, a Solutions (a korábbi Siemens), azaz Mobil Megoldások, Devices, azaz Mobilkészülékek és Markets, vagyis Piacok részlegekre. -->
