A GVH dönti el mi számít üzleti titoknak

A károsultak a versenyfelügyeleti eljárás lezárása után főszabály szerint hozzáférhetnek a GVH aktájához, kivéve, ha az üzleti titoknak minősül. A Szecskay Ügyvédi Iroda szerint nehezebb dolga lesz a kártérítési igényt érvényesítőknek, azzal, hogy egyáltalán nem férhetnek hozzá sem az ún. engedékenységi kérelmekhez, sem az egyezségi nyilatkozatokhoz. Ez összhangban van az EU versenyjogi igények magánjogi érvényesítésének elősegítésével kapcsolatos irányelvtervezetével.

 Magyarországon a Gazdasági Versenyhivatal őrködik a gazdasági verseny tisztasága felett. A legnagyobb jelentőségű ügyek a versenykorlátozó megállapodások; 2013-ben a GVH 10,6⃰ milliárd forint büntetést szabott ki kartellezés miatt. A GVH mellett az Európai Bizottság is igen aktív kartellügyekben; ők tavaly közel 2 milliárd euró összegű bírságot szabtak ki versenyt korlátozó megállapodásokban részes vállalkozásokra.
 
A Versenytörvény 2014. július 1-én hatályba lépő szabályozása alapvető fontosságú egyrészt azon vállalkozásoknak, amelyeket versenyjogi eljárás alá vontak, vagy éppen együttműködésre (engedékenységi programban vagy az újonnan bevezetett egyezségi kísérletben történő részvétel) készülnek a hatósággal, másrészt olyan harmadik személyeknek, akiknek a versenyjogi jogsértéssel kapcsolatban kártérítési igényük van.

„Polgári peres eljárásban ugyanis a károsultaknak kell bizonyítaniuk a káruk bekövetkeztét, összegét. Mindezek jellemzően olyan, sok esetben üzleti titkot képező bizonyítékokkal igazolhatók, amelyek vagy a károkozó vagy a versenyhatóság birtokában vannak” – mondja Keller Anikó, a Szecskay Ügyvédi Iroda ügyvédje.
 
Az iratbetekintés és üzleti titok kezelése kapcsán az új szabályozás most már kifejezetten rögzíti, hogy harmadik személyek, azaz a károsultak is, a versenyfelügyeleti eljárás után főszabály szerint hozzáférhetnek a GVH aktájához, ha ahhoz jogos érdekük fűződik. Ilyen jogos érdek lehet tipikusan a versenyjogi jogsértés miatt kártérítési igény érvényesítése, és ehhez a GVH eljárásának iratainak felhasználhatósága.

Az iratokhoz történő hozzáférés alól vannak bizonyos kivételek; harmadik személyek egyáltalán nem férhetnek hozzá az engedékenységi kérelmekhez és az egyezségi nyilatkozatokhoz (ezek olyan megállapodásokról szólnak, amikor az eljárás alá vont vállalkozás együttműködik a hatósággal.)

Viszont hozzáférhetők lehetnek például az engedékenységi kérelem mellékletét képező, adott esetben a kartell által okozott kárt és annak nagyságát bizonyító iratok, amennyiben azok nem képeznek üzleti titkot.
Az, hogy mi minősül üzleti titoknak, arról továbbra is a GVH dönt. Keller Anikó szerint a legfontosabb újdonság július 1-től, hogy a GVH jogosult utólag megváltoztatni a védett adat, így például az üzleti titok minősítését, tehát megvizsgálhatja, hogy fennállnak-e még ennek feltételei az irat-betekintési kérelem elbírálásakor.

Ha a versenyhivatal úgy dönt, hogy a titok nem titok többé (tehát engedélyezi az iratbetekintést az eddig ilyenként minősülő iratokba is), a titokgazda is bírósági jogorvoslati kérelemmel élhet, amelynek elbírálásáig nem lehet betekinteni az iratba. Az üzleti titok szabályainak az a gyakorlati jelentősége, hogy a kartell károsultjai nem tekinthetnek be az üzleti titkot képező iratokba, és azokat nem használhatják fel kártérítési követelésük bizonyításához. 2014. július 1. után a már folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell az új szabályozást, de a hatályba lépést megelőzően már védett adatnak minősített információ státuszát nem lehet megváltoztatni.
 
A Versenytörvény július 1-ei módosítása még nem ülteti át az EU Parlament által már elfogadott, de még az EU Tanács elfogadására váró irányelvtervezet, amely azt célozza meg, hogy egyszerűsödjön a versenyjogi kártérítési igények érvényesítése. Az irányelvtervezet ezzel összefüggésben számos más kérdést is rendez, nem csak az iratokhoz történő hozzáférést, ezért várható, hogy újból módosítani kell majd a versenytörvényt, amint elfogadják az irányelvet.