A kereskedő, aki Széchenyit olvas

– A gazdasági rezsimváltás forgatagában miért pont a járműalkatrész-kereskedelemben látott fantáziát? – kérdeztük Dobszai Zoltán cégtulajdonost.

– Nem sokkal a rendszerváltozást követően, szerencsés véletlen kapcsán csöppentem az alkatrész-kereskedelembe. Igen erős vákuum alakult ki az egyébként elavult járműpark alkatrészellátásának területén. A régi állami ellátó rendszerek részben, vagy egészben összeomlottak, a járműveket üzemeltetők pedig nem rendelkeztek a szükséges forrásokkal, hogy a régi gépeket lecserélhessék. Ez az időszak még hasonlított a hiánygazdálkodásra. Ezt látva léptünk édesapámmal 1991-ben. Alapítottunk egy céget, és egy alkalmazott segítségével láttunk el minden szükséges feladatot. Tudtuk, hogy ha valaki megtalálja a szükséges alkatrészek beszerzésének a forrását, a terméket gyorsan és kecsegtető haszonnal értékesítheti.

– Az ön szeme előtt alakult át a teherjármű- és az autóbuszpiac. Mit tapasztalt?

– Az ezredfordulóig többségben voltak az egykori keleti típusú tehergépjárművek, majd a fuvarozók, erősödésük következtében, leváltották az egykori gépeket. Ma már német, francia, svéd és egyéb ismert haszongépjárművek és autóbuszok közlekednek az utakon. Ezzel együtt változott meg a mi kínálatunk is. Ma már huszonegyezer-féle árucikk található meg nálunk, a soltvadkerti bázis mellett Budapesten, Zalaegerszegen, Nagykanizsán, Kiskunfélegyházán is működtetünk boltokat. A cég dolgozóinak létszáma harminchét fő. Visszatérve a kérdésre: 2008 után a gazdasági válság következtében a piac inkább szűkült, több kisebb cég tönkrement. Egyre szélesebb kínálatban kell egy kereskedőnek gondolkoznia, mert új típusok és új modellek jelennek meg a piacokon. Nagyon kemény verseny folyik a piaci részesedés megtartásáért, esetleges növeléséért.

– Hogyan tudnak versenyképesek maradni?

– Nagy figyelmet fordítottam arra, hogy minél gyorsabban kiszállítsunk a megrendelőnek. A Duna–Tisza közén sok esetben néhány órán belül, máshol 24 órán belül érkezik a rendelt áru. A siker titka azonban minden partnerünknél más és más. A gyors kiszolgálás mellett fontos, a megfelelő ár-érték arány, a rugalmas vevőszolgálat, a vevői kapcsolatok ápolása. Ismerni kell az adott vevő prioritásait, ehhez folyamatos kommunikációra van szükség a partnereinkkel.

– Ehhez odaadó munkatársak kellenek. Önnek milyen a csapata?

– Úgy gondolom, hogy jó. A kereskedelemben kreatív, rugalmas, empátiával és jó üzleti érzékkel megáldott emberekre van szükség. Illetve nagyon fontos a szakismeretek frissítése. A folyamatosan megújuló igen korszerű autóbuszok, kamionok más karbantartást, más alkatrészeket igényelnek. Ezen igények kielégítése újabb és újabb műszaki ismeretek elsajátítását követelik meg a dolgozóimtól. Ennek függvényében kell kialakítani a megfelelő összetételű, nagy raktárkészletünket is, mely fenntartása, fejlesztése komoly kihívást jelent. Ez a cég különbözik például egy gyártól, ahol, miután elkészült a magas szintű termék, azt sorozatban kell gyártani. Itt mindennap fel kell mérni a piaci változásokat, különben nem tudnánk reagálni azokra.

– Nagyon sok cégalapító rabja a munkának. Nem kevesen úgy vélik, ha nem nyitják rá a dolgozóra az ajtót mindennap, akkor a vállalkozás összeomlik. Ön mit gondol erről?

– Nem vagyok munkaholista, ha erre gondol. Úgy tizenöt éve döntöttem el, hogy változtatok a vezetési stílusomon. Próbálom megtalálni a megfelelő egyensúlyt a munka és a hobbijaim között. Mind több feladatot delegáltam a kollégáimnak, akik az elmúlt évtizedben megtanultak hasonlóan gondolkodni, mint én. Nálunk minden vezető alulról kezdte a munkát, majd a szakmai rátermettsége és lojalitása alapján került arra a posztra, ahol ma van.

– Nem tart attól, hogy a munkatársai otthagyják?

– Előfordult olyan eset, hogy felállt valaki, és a konkurenciához távozott, de ez nagy veszteséget soha nem okozott a cég működésében. Senki sem pótolhatatlan.

– Mekkora az üzleti versenytársak tábora?

– Négy-öt igazán nagy konkurens cég dolgozik a piacon, hármójuk mögött nemzetközi érdekeltségű cégek állnak. Illetve számos jelentős vállalkozás is tevékenykedik a területen. A verseny mindennap komoly kihívás elé állít minket.

– Mik a terveik a következő öt évben?

– Fejlődünk, bővítjük a kereskedelmet, de csak megfontoltan lépünk előre. Több versenytársunk vált annak az áldozatává, hogy túl gyorsan próbáltak növekedni. Elsődleges célom a vállalat stabilitásának megőrzése, s csak ezt figyelembe véve terjeszkedhetünk a jövőben. Ennek köszönhetően a válság legmélyebb pontján sem volt kérdéses a cég működése – mondta Dobszai Zoltán cégtulajdonos.

A XIX. század gondolkodóinak a műveit gyűjti

Dobszai Zoltán négy éve gyűjti a reformkor politikusainak, íróinak, illetve a Monarchia évtizedeinek neves kiadványait, ritkaságait. Könyvtárában mintegy 1500 olyan kötet található, melyek többsége első kiadású. Széchenyi István s kortársai voltak hatással az üzletemberre, és indították el a könyvgyűjtésben, amely még hosszú évekig ad feladatot a gyűjtőnek. Árveréseken, antikváriumokban vásárolja a megsárgult műveket. Mint mondja, megdöbbentő, hogy például Széchenyi művei – többek között a Hitel, a Stádium, a Lovakrúl, a Javaslat a magyar közlekedésügy rendezéséről – milyen széles körű tájékozottságról adnak tanúbizonyságot. Ma is élvezettel olvashatóak a „legnagyobb magyar” vagy akár Kossuth Lajos művei, csakúgy, mint a nagy mesélő, Jókai Mór regényei. A főnemes, reformpolitikus és a második magyar kormányzó vitája lenyűgöző. Úriemberek magas szintű szellemi párbaja, melyben az ellenfelek megadják egymásnak a tiszteletet. A cégvezető szerint a mai politikusok is tanulhatnának a vita stílusából. Dobszai Zoltán a könyvritkaságok gyűjtése mellett rendszeresen teniszezik, vagy vesz részt egy-egy balatoni vagy tengeri vitorlásversenyen.