A krónikus osztályokon kevesebb antibiotikumot használnak
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdasággyógyszer A kórházak aktív fekvőbeteg osztályain tapasztaltnál valamivel kisebb arányban szenvednek el kórházi ellátással összefüggő fertőzést a krónikus és rehabilitációs osztályokon ápolt páciensek. Az előbbiek 4,5, az utóbbiak 4 százalékánál tapasztaltak ilyet – derül ki az Országos Epidemiológiai Központ vizsgálatából.
A rehabilitációs és krónikus osztályokon 2013-ban folytatott vizsgálat alapján megállapítható, hogy a betegeket leginkább veszélyeztető baktériumfajtákban sincs nagy különbség a szerint, hogy rövidebb vagy hosszabb időt tölt-e bent a páciens a kórházban: mindkét esetben az a toxintermelő baktérium, amely változó súlyosságú hasmenés, görcsös hasi fájdalom okozója.
A betegeknél átlagosan a kórházi felvételüket követő 41. napon jelentkeztek fertőzéses tünetek, de a műtéttel összefüggő esetek ennél hamarabb, átlagosan a 28. napon megjelentek.
Akiket antibiotikum-terápiában kellett részesíteni, azoknál a betegeknél 42,9 százalékban légúti, 19,6 százalékban gyomor-bélrendszeri, 14,1 százalékban húgyúti, míg 13,5 százalékban egészségügyi ellátással összefüggő sebfertőzés volt az ok. Összességében azonban a krónikus/rehabilitációs osztályokon sokkal kevesebb mikrobiológiai vizsgálatot végeztek, és lényegesen kisebb arányban (6 százalék) alkalmaztak antibiotikumot, mint az aktív fekvőbeteg osztályokon (22,8 százalék). Ezt az is magyarázhatja – bár a tanulmány nem von a kettő között párhuzamot, csak a tényt közli -, hogy a vizsgálatba vont betegek átlagéletkora 70 év volt, és a rizikófaktorok osztályozása alapján majdnem 8 százalékuk a „várhatóan egy éven belül halálos kimenetelű” csoportba tartozott. Az egészségügyi ellátással összefüggésben Európában, így hazánkban is az antibiotikum-rezisztencia jelenti a legnagyobb betegbiztonsági kockázatot: világszerte egyre gyakrabban fordulnak elő a különböző gyógyszereknek ellenálló baktériumok.


