A szakmai befektetőké a főszerep

„Befektetni mindenki tud, a befektetés utáni pénzt bekasszírozni viszont sokkal nehezebb. Ezért is nem mindegy, hogyan lépünk ki a vállalakozásból” – mondta Dr. Antall György, a Réti, Antall és Társai Ügyvédi Iroda cégtársa.

Sokféle ok miatt ki lehet szállni egy vállalkozásból. Az egyik jellegzetes helyzet, hogy olyan stádiumba kerül a vállalat, hogy egy multinacionális cég jobban tudja működtetni. Az is lehet, hogy a tulajdonos elfárad, és nem akar már napi 12-15 órát dolgozni – hangsúlyozta Antall György. Tipikus probléma a családi vállalkozásoknál, hogy nem tudja kire hagyni a céget a nyugdíjba készülő tulajdonos. Antall György szerint a családi vállalkozások többséges családon belüli utódlást képzel el. „A második generációnál még kétharmados, a negyedik-ötödik generációnál már 10 százalék alatt van családon belül a vállalatvezetés” – hangsúlyozta.

Egy pénzügyi befektető viszont meghatározott időre fektet be a vállalatba. „Vállalkozások százai, ezrei gondolkodnak azon, hogyan folytassák a munkát” – mondta Horgos Lénárd, az M27 ABSOLVO Consulting ügyvezető partnere. Sokak által kedvelt „exit”, amikor az alapító visszavásárolja a pénzügyi befektetőktől a vállaltot. Szerinte nagyon ritka, hogy ez osztalékból sikerült, jellemzőbb inkább a hitelből való visszavásárlás.

A dinamikusan fejlődő cégek közül néhánynak az a célja, hogy tőzsdére menjen, viszont nem minden nap történik tőzsdére lépés sem a magyar, sem a lengyel tőzsdén – mondta Horgos Lénárd. A vállalatok nagyon kis százalékban kerül szóba ez az opció. Egy stratégiai, szakmai befektető érkezése viszont már lehetségesebb. „Az eladások legnagyobb arányban stratégai, szakmai befektetőnek történnek” – hangsúlyozta. A pénzügyi válság után ugyan az egész piac padlót fogott, de mostanra sokat javult a helyzet, és továbbra is a szakmai befektetéseké a főszerep.

„Sok esetben merül fel az a kérdés, hogy ki lesz a befektető. Jelenlegi adatok szerint Magyarországon jellemzően európaiak a befektetők, és kevéssé jellemző a kontinenseken átívelő tranzakció” – mondta Horgos Lénárd. „Tipikusabban a közeli országokban való befektetések valósulnak meg.” Tízből kilencen egy stratégiai befektetőnek szeretnék eladni a céget. „Ez azért van, mert egy szakmai befektető prémiumot hajlandó fizetni, és nagyobb árat adat meg, mint egy pénzügyi befektető” – tette hozzá az M27 Consulting ügyvezető partnere.

A stratégiai befektető egy szinergiát kereshet az üzletben, és nem elsősorban a profitra koncentrál. „Meg kell találni azt a többletet a vállaltunkban, ami érdekli a szakmai befektetőt. Lehet ez akár földrajzi helyzet vagy ügyfélállomány” – mondta Horgos Lénárd. „A legjobb, ha érzelmileg is kötődik a céghez a vevő, vagy van egy pozitív benyomása a vállalatról”. Antall György hozzátette, célszerű elkerülni a közvetlen versenytársakkal való egyeztetést.

Sokszor nem céget, hanem üzletrészt vásárolnak. A Réti, Antall és Társai Ügyvédi Iroda cégtársa kiemelte: „tisztázni kell, hogy miért akarunk kiszállni, hiszen ez nagyban befolyásolja a tárgyalási stratégiánkat”. Azt is tudni kell, hogy mit szeretnék eladni, hiszen lehet, hogy az egész cégre nincs vevő, csak egy-egy szegmensére – tette hozzá Antall György.

Nagy kérdés, hogy mennyi idő van a kiszervezésre. „Ha gyorsan kell a pénz, vagy romlik a vállalat helyzete, akkor sürget az idő. Ha viszont az eladó jó pozícióban van, akkor lehet több lehetséges vevővel párhuzamosan tárgyalni” – tanácsolta Antall György. A szakmai befektető felkeresése előtt több feladatot el kell végezni. „Profiltisztítás javasolt azelőtt, hogy szakmai befektetőt keresne fel a vállalat” – mondta Horgos Lénárd. Antall György szerint a kisebb tulajdonostársak kivásárlása helyes lehet, mert így több pénzt lehet kapni a vállalatért.

Miért nem nálunk lépett tőzsdére a WizzAir?

Egy cég tőzsdei bevezetése azoknak ajánlható, akik szeretnének egy igazán nagyot dobni – mondta az üzleti reggelin Tóth Attila, a Budapesti Értéktőzsde általános vezérigazgató helyettese. Arra a kérdésre, hogy a WizzAir miért nem Budapestet választotta azt válaszolta, hogy sok desztináció indul Budapestről, de a cég fő fókusza páneurópai. Szerinte üzleti okai vannak annak, hogy a Ryanair mellé pozícionálta magát a légitársaság. „Ha régiós cég lett volna a WizzAir, akkor Budapestet választotta volna” – vélekedett. „Szeretnénk azt mondani, hogy a WizzAir magyar cég, de a magyarsága ott be is fejeződik, hogy magyarok alapították.”

Miért nem nálunk lépett tőzsdére a WizzAir? Egy cég tőzsdei bevezetése azoknak ajánlható, akik szeretnének egy igazán nagyot dobni – mondta az üzleti reggelin Tóth Attila, a Budapesti Értéktőzsde általános vezérigazgató helyettese. Arra a kérdésre, hogy a WizzAir miért nem Budapestet választotta azt válaszolta, hogy sok desztináció indul Budapestről, de a cég fő fókusza páneurópai. Szerinte üzleti okai vannak annak, hogy a Ryanair mellé pozícionálta magát a légitársaság. „Ha régiós cég lett volna a WizzAir, akkor Budapestet választotta volna” – vélekedett. „Szeretnénk azt mondani, hogy a WizzAir magyar cég, de a magyarsága ott be is fejeződik, hogy magyarok alapították.”-->