Egészségügy: mindenkit nyilvántartásba vesznek

Sőt, az egészségügyi szolgáltatók, gyógyszertárak által foglalkoztatott egészségügyi dolgozókra vonatkozó információk mellett az egyéni vagy társas vállalkozóként dolgozó egészségügyiek adatai is bekerülnek a listába.

Az adatbázis elvileg biztosítja, hogy naprakész információk álljanak rendelkezésre arról: milyen egészségügyi intézmények, gyógyszertárak működnek hazánkban, hol és milyen tevékenységet végezhetnek, milyen szervezeti formában. De arról is, hogy ki, milyen szakképesítéssel, milyen jogviszonyban, munkakörben dolgozik.

Az OTH adatbázisa az úgynevezett humánerőforrás monitoring rendszer alapja, amely nem más, mint a dolgozók életkor, képzettség és munkavégzés helye szerinti nyilvántartása. Ennek az adatbázisnak a fejlesztésére félmilliárd forint uniós támogatást kapott még 2012-ben az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH) és a Gyógyszerészeti és az Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) konzorcium. Az egészségügy humánerőforrás-helyzetéről mindezek ellenére legkorábban jövőre lesz átfogó kép a komplex, az adatgyűjtésről ugyanis még csak ez év elején született meg a jogszabály.

A naprakész adatokból többek között a szakemberhiányra is következtetni lehet, ami azért nagy jelentőségű, mert a tavaly év végén megjelent egészségügyi humánerőforrás-jelentés állítása szerint az egészségügyi dolgozók tömeges elvándorlása sem kell ahhoz, hogy már a közeljövőben is komoly kockázatot jelentsen az egészségügyi szakemberhiány.