Eltűnhet a hálapénz Magyarországról

A magyar egészségügy legnagyobb problémája a hálapénzen alapuló működés. Ezen kell először változtatni – jelentette ki a hivatalát jövő kedden elfoglaló új egészségügyi államtitkár, aki azt mondta, ezt is tartja teendői között az első számúnak. Zombor Gábor szerint a jelenlegi politikai vezetésben van akarat, hogy ezt „az ötvenes évekből itt maradt torzót” felszámolja, különösen, hogy csak ez alap ahhoz, hogy az egészségügyet feszítő egyik legnehezebb probléma, az elvándorlás problémája kezelhető legyen.

A Heti Válasz című lapnak az egészségügyiek elvándorlása témájában rendezett konferenciáján az egészségügyi államtitkár megerősítette, hogy építetni fognak a Magyar Rezidens Szövetségnek az orvosok itthon tartását, illetve visszacsábítását célzó javaslataira. Az alacsony szakorvosi fizetéssel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az komoly versenyhátrányt jelent Magyarország számára, kijelentette: támogatandónak tartja, hogy legyen egy minimumjövedelem, ahogyan azt is, hogy legyen differenciálás a több szakvizsgás, illetve speciális tudású orvosok bérezésében. A tanárihoz hasonló életpályamodellel kapcsolatos kérdésre válaszolva kijelentette: nem tartja elképzelhetőnek, hogy kizárólag központi forrásból ilyen megvalósuljon, ám azt nem árulta el, hogy akkor milyen egyéb forrás bevonására gondol. Azt ugyanakkor megemlítette, hogy a népegészségügyi termékdíj „jó ötlet volt”, amit érdemes akár továbbvinni.

Dénes Tamás, a hálapénzmentes egészségügyért mozgalmat kezdeményező Magyar Rezidens Szövetség elnöke megerősítette: az orvosok elvándorlását egésze biztosan nem lehet megállítani a paraszolvencia megszüntetése nélkül. A fiatal orvosok többsége ezt elutasítja, ezért hiába nő a végzettek száma, a rezidensösztöndíjak ellenére is alig változik, 20-30 százalékos azok aránya, akik még a szakvizsga előtt külföldre mennek. „Ha ilyen ütemű marad az elvándorlás, 2016-ra az orvosok száma a jelenleginek a 84 százalékára, 2023-ra pedig a 66 százalékára csökken. A bérrendezést ezért nem lehet halogatni, az egészségügy nem bír ki újabb négy évet” – közölte.

A konferencián a Szinapszis közvélemény-kutató nem reprezentatív, 130 orvos megkérdezésével végzett friss felmérésből kiderült: a jelenleg külföldön dolgozó magyar doktorok csaknem 70 százaléka egyáltalán nem tervezi, hogy hazatér. 17 százalék úgy gondolja, hogy úgy jönne vissza, hogy közben külföldön is munkát vállalna, és mindössze 15 százalék tervezi, hogy kizárólag a magyar egészségügyben dolgozik majd. A külföldi munkavállalás okai között az anyagi biztonságot és a megbecsülést, a szervezett és átlátható működést, a normális munkaterhelést, a kisebb stresszt, a civilizált munkakörülmények és azt említették az orvosok, hogy Nyugton sokkal inkább a rendelkezésükre áll a betegellátáshoz szükséges infrastruktúra. Egy korábbi kutatásban az orvosok úgy nyilatkoztak: szerintük a politika nem veszi komolyan a migráció problémáját, pedig az ténylegesen veszélyezteti a betegellátást n H. É.