Lean-projekt az E.ON-nál

Egy ötezer főt foglalkoztató vállalatnál óriási kihívás változásokat foganatosítani. Hát még akkor, ha a változás célja az, hogy egy Lean-projekt keretében komplett szemléletváltás történjen az egész vállalatban a dolgozóktól kezdve a vezetői szintekig. Az átalakulás tapasztalatairól az E.ON Hungária első embere, Eric Depluet beszélt a Nemzetközi Lean Konferencián, melyet Gödön tartottak június 12-én.

Az E.ON Hungária azon kevés cég közé tartozik, amelyek nem termelő, hanem szolgáltató vállalatként, az elsők között sajátították el a Lean-szemléletet, és immár önállóan fejlesztik tovább a szervezetet. Mint Eric Depluet, a magyarországi vállalatcsoport elnök-vezérigazgatója elmondta, az egyik legfontosabb eredménynek éppen azt tartja, hogy mára már külső tanácsadók bevonása nélkül is képes lett a vállalat a fejlődésre. Tény azonban – ismerte el, – hogy a kezdő lendület csakis hozzáértő szakértők felügyelete alatt alakulhat ki. „Napi apró-cseprő ügyek vonják el az ember figyelmét, mindenki természetszerűen halogatná, elodázná a szervezetfejlesztést. Ezen csakis külső kényszer nyomos hatására lehet túllépni” – mondta el előadásában a gödi konferencián.

Ugyanakkor az E.ON esetében a változás elindulását más egyéb külső hatások is előidézték. A válság utáni piaci környezet, a döntéshozók új elvárásai, és a nemzetközi iparági folyamatok begyűrűzése összességében olyan kihívást teremtettek a vállalat számára, hogy újra át kellett nézni a szervezeti alkalmazkodás kérdését. Az E.ON Hungária esetében ehhez az a sajátosság társult, hogy a szervezet válasza nem költségcsökkentések sorozatának levezénylése volt, a cég ezek helyett az ügyfélközpontúság, a fenntarthatóság, és a hosszú távú gondolkodás jegyében cselekedett. „Igyekeztünk felkutatni és lokalizálni minden olyan eddigi berögzült működési rutint, amelyek már nem hatékonyak a mai környezetben, de a kollégák hajlamosak ezekhez tradícióként viszonyulni.” Ez az összetett változási folyamat mára már példaként szolgál az E.ON nemzetközi hálózatában, a magyarországi példát a romániai E.ON is hasznosította, és a németországi központ is figyelemmel kíséri a magyarországi tapasztalatokat.

„A számos eredmény ellenére azt kell mondanom, hogy a folyamatnak még csak az elején tartunk” – mondta Eric Depluet, hozzátéve, hogy a Lean egyik nagy vonzereje éppen az, hogy valaki minél jobban megismeri ezt a metodológiát, az annál több potenciális eredménnyel kecsegtet, mindig újabb meg újabb fejlődési lépéseket ígér. Ugyanakkor – mint felhívta a figyelmet – vezetőként arra is tekintettel kell lenni, hogy a vállalat napi működési biztonsága folyamatos legyen, a Lean pedig ne váljon pusztán öncélú fejlesztési projektté. A szervezeti koherencia fenntartása érdekében kétirányú megközelítést alkalmaztak a társaságnál: a vezetői szinteken, felülről lefelé elsősorban az elméleti megközelítés elsajátítását célozták meg, hogy minél képzettebbek legyen a Lean diszciplínájában a változások felelősei. A másik, alulról felfele terjedést biztosító, dolgozói szinteken zajló változásokban a Lean gyakorlati előnyeire koncentráltak, kihasználva a szemléletes, könnyen érzékelhető eszközök sokaságát. „Tekintettel voltunk arra, hogy kiben miként alakítható ki a Lean iránti elkötelezettség. A Lean éppen arról szól, hogy önszántából álljon ki mindenki a vállalat minden területén a fejlesztések, változások kezdeményezések mellett, új ötletekkel járulva hozzá a cég megújulásához. Ez nem történhet vezényszóra, felsőbb utasításra” – mondta az elnök-vezérigazgató. „Abban hiszek, hogy az a kincs, amit a dolgozóink kompetenciája képvisel, alkalmas lehet a szükséges változások véghezvitelére. A fő kérdés az, hogy miként hozhatjuk felszínre ezt a kincset” – foglalta össze a soron következő szervezeti kihívást Eric Depluet.