Még nem tárgyalnak Paks II hulladékának visszaszállításáról

Egyelőre semmilyen tárgyalás nem kezdődött meg a még felépítendő Paks II. atomerőműből kikerülő, elhasznált fűtőelemek Oroszországba történő visszaszállításáról. Nagy Sándor, az MVM Paks II. atomerőmű Zrt. vezérigazgatója ezt azzal indokolta lapunknak a moszkvai Atomexpón, hogy még a Parlament sem hagyta jóvá a beruházás finanszírozásáról szóló, magyar-orosz kormányközi megállapodást. A kérdést azért tettük fel, mert az orosz-magyar nukleáris együttműködési megállapodás aláírása után Lázár János miniszterelnökségi államtitkár bejelentette, hogy a Roszatom azzal a feltétellel építheti fel a két új paksi blokkot, hogy majd vissza is szállítja az azokban elhasználódó fűtőelemeket.

Az Atomexpón tisztább lett a kép a Paksi Atomerőmű 2003-as üzemzavarával kapcsolatban, miután néhány hónapja a Népszabadság azt írta, hogy az orosz társaság máig nem szállította el az általa eltávolított, sérült fűtőelemeket, és a munkát sokkal drágábban végezte el, mint amennyiről korábban hallani lehetett. (A fűtőelemek a tisztításuk során sérültek meg.) Lapunk kérdésére Pavel Lavrenyuk, a Roszatom fűtőelemeket gyártó leányvállalata, a Tvel vezérigazgató-helyettese azt mondta, hogy cége tenderen nyerte meg a feladatot. Majdnem három évig tartott, amíg fel tudtak készülni a munka elvégzésére, és megkapták a szükséges engedélyeket is. Az elemeket biztonságosan, ideiglenes tárolókban helyezték el. Pavel Lavrenyuk azonban a költségekre vonatkozó kérdésünkre nem válaszolt, az elszállításról pedig azt mondta, hogy az egy másik társaság feladata. E társaság - a szintén a Roszatomhoz tartozó Majak – az MTI-t és az Indexet arról tájékoztatta, hogy még ebben az évben elszállítja a fűtőelemeket.

Mintegy négy éve a Tvel elnök-helyettese azt mondta a Világgazdaságnak, hogy cége egy nukleáris fűtőelem-gyárat kíván építeni az EU-ban, ha pedig Magyarországnak a Roszatomot bízza meg a paksi bővítéssel, akkor nő az esélye, hogy itt épüljön a fűtőelem-üzem. Erre vonatkozó kérdésünkre most Pavel Lavrenyuk azt válaszolta, hogy nem illetékes, a Roszatom üzletfejlesztési vezérigazgatója, Kirill Komarov pedig kitért a konkrét válaszadás elől.

A paksi bővítés előkészítése mindazonáltal rendben halad, ezt tájékoztatóján Szergej Kirijenko, a Roszatom vezérigazgatója is megerősítette. A részletekről Nagy Sándor a Világgazdaságnak elmondta, hogy miután a Parlament jóváhagyja a beruházás pénzügyi részére vonatkozó kormányközi megállapodást, következik a szerződés részleteinek kitárgyalása. Közben folytatódnak Brüsszellel az egyeztetések, és készül az MVM Paks II. a telephely engedélyeztetésére is. „Meglepetésünkre olyan szigorú előírásoknak kell eleget tennünk, mintha zöldmezős beruházásra készülnénk, holott a helyszínen már működik egy atomerőmű és a kiégett kazetták átmeneti tárolója” – mondta. A társaság a nyár közepén, vagy a végén benyújthatjuk az előzetes környezeti hatástanulmányt. Ezt követően, és miután megszerezte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivataltól az előzetes létesítési engedélyt, benyújtja a létesítési engedélykérelmet is. „Becslésünk szerint 2017 végére kerülünk olyan helyzetbe, hogy kezdődhet a beruházás” – közölte.

Nem lesz szivattyús-tározós
Az új reaktorok szabályozhatók, naponta 50-100 százalékos teljesítmény között működtethetők. Bár ennek köszönhetően a Mavir becslése szerint 600-700 megawattal bővíthető a hazai megújuló alapú energiatermelés, nyilván nem az a cél, hogy a reaktorok kevesebbet termeljenek, mint amennyit tudnak. Nagy Sándor szerint aligha képzelhető el a kiszabályozásuk szivattyús-tározós erőművel, a megoldást azonban nem az erőműtársaság, hanem a rendszerirányító fogja megtalálni.