Könnyen lehet, hogy az Egyesült Államok és az EU elleni szankciók nem korlátozódnak az élelmiszer importjára. Oroszország ipari termékekre is kiterjesztheti az importkorlátozást – közölte a Vedomosztyi című lappal két állami tisztviselő, akik szerint az erre vonatkozó javaslatokat a kormány már elküldte Vlagyimir Putyinnak.
Az egyik forrás szerint amikor az USA és az EU bejelentette az Oroszország elleni szankciókat, a kormány néhány nap múlva széleskörű megtorló szankciókat javasolt, Putyin azonban állítólag azt mondta, hogy a válaszlépés korlátozódjon az élelmiszer importra. Másrészt Dimitrij Medvegyev miniszterelnök már a múlt héten figyelmeztetett: Moszkva kiterjesztheti a szankciókat. A Vedomosztyi információi szerint a lehetséges lépések egyike az autóimport betiltása lehet a „barátságtalan országokból”.
A lap azt írta, hogy az első félévben az Oroszországban elkelt személyautók 27 százaléka készült külföldön, míg a kishaszonjárművek és teherautók 46 százalékát importálták. Az EU-ban és az Egyesült Államokban készül modellek behozatalának leállítása átrendezheti a piacot, és azok a márkák járhatnak jól, amelyek már komoly gyártókapacitást építettek ki az országban. Sok nagy gyártó már jó ideje létrehozta a maga orosz vegyes vállalatát, így inkább az okozna számukra nehézségét, ha az alkatrészimport tilalmát is bevezetik. Akkor ugyanis ezek a vegyesvállalati tulajdonban lévő gyárak is nehéz helyzetbe kerülnek.
A General Motors, a Ford, a Volkswagen, a Renault-Nissan és minden olyan gyártó, amely komoly beruházásokat hajtott végre a hatalmas, fejlődő piacnak tartott Oroszországban, egyre inkább szembesül az üzleti kockázat növekedésével. Az orosz-ukrán konfliktus ugyanis destabilizálta a térséget. A helyzet olyan komoly, hogy a PricewaterhouseCoopers, amely januárban még csak 3 százalékos forgalomcsökkenést prognosztizált, ma azt állítja, hogy az orosz autópiac 8-12 százalékot fog zuhanni ebben az évben.
A rossz kilátások nyomán a Ford Motor Company 329 millió dolláros leírást könyvelt el orosz partnerénél, a Sollersnél. A Sollers alkalmazottainak 17 százalékát elbocsátották júniusban, a szentpétervári üzemben pedig egy műszakosra csökkentették a termelést. Az Opel is 20-25 százalékkal mérsékelte szentpétervári üzeme kibocsátását.
A Daimler AG vezetősége pedig három hete megerősítette: nem emel tőkét a Kamaz teherautógyárban. Második negyedéves jelentésében a Mercedes gyártója hozzátette: nem látja annak jelét, hogy megállna az orosz piac ukrán válság miatti zsugorodása. Ezzel párhuzamosan a Volkswagen kitart elképzelése mellett, miszerint további 1,62 milliárd dollárt fektet oroszországi leányának működésébe. A német konszern az elmúlt nyolc évben mintegy 1,75 milliárd dollárnyi beruházást eszközölt az orosz piacon, és aggódik a jelenlegi helyzet miatt.
