BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A testünk változása megzavar minket

Hogyan viszonyulunk az öregedéshez? Mi zavar benne minket leginkább, mikor kezdünk foglalkozni vele, hogyan próbáljuk késleltetni? Egyáltalán, szerintünk mikortól számít öregnek valaki? Ezeket a kérdéseket tették fel, döntően hölgyeknek

A 800 főt meghaladó, döntően nők körében végzett felmérés ezekre a kérdésekre kereste a válaszokat, amelyek kiértékelését Dr. Almási Kitti klinikai szakpszichológus és Dr. László Zsolt plasztikai sebész végezte.

Megváltozott formák

Meglepő vagy sem, úgy tűnik, hogy a testünk változása zavar minket leginkább az öregedés során – a megkérdezettek több mint harmada véli így! Valamivel több mint ötödének a felbukkanó betegségek, az „itt fáj-ott fáj” okoz problémát, közel 12 százalék pedig inkább lelki síkon érzékeli a kérdést: eszébe jut, hogy mit kellett volna másképp csinálnia. A válaszolók közel 9 százaléka szerint az idősebbeket kevésbé értékeli a társadalom.

Hogyan viseljük testünk változását? A megkérdezettek közel harmadának komoly lelki problémát okoz, kevéssel több mint harmada a kor előrehaladtával egyre kevésbé szeret tükörbe nézni; mintegy ötöde azonban nem törődik a változással, sőt, több mint 15 százalék még szereti is a változást, „hiszen az is én vagyok”. Hogy melyik testrészünk öregedése zavar minket leginkább? A válaszadók közel harmadát a has, hozzávetőlegesen ötödét az arc változása, vagy a bőrfeszesség gyengülése zavarja. A sorban a mell, s jócskán lemaradva a comb következik.

Többet kellene sportolni

A megkérdezettek több mint harmada sportol és egészségesen étkezik; közel negyedük krémeket és kezeléseket használ, közel 9 százalék házi alapanyagokból pakolásokat készít. A válaszolók nagyjából 6 százaléka veszi igénybe plasztikai sebész segítségét. Érdekes, a válaszolók kevéssel több mint 26 százaléka blazírtan azt felelte: sehogyan sem veszi fel az öregedés ellen a harcot. Az öregedést gátló krémekkel kapcsolatban éles ellentmondás érzékelhető: a megkérdezettek szinte fele szerint csak reklám és marketing az egész. Nagyjából ugyanennyien viszont úgy vélik, hogy tényleg vannak olyan krémek, amelyek csökkentik az öregedés külső jeleit. Mindössze pár százalék állítja, hogy ezek a krémek tényleg jók.

A nőkön nagyobb a nyomás

Hogy miért zavarja jobban a nőket az öregedés? Közel 40 százalék szerint azért, mert nehéz a szép vagy a szépnek vélt vonásoktól elszakadni. Bizony, bizony. Sokan a médiát vádolják: közel 35 százalék véli úgy, hogy a média szinte csak a fiatalabb nőket szerepelteti, azt sugallva, hogy egy nő 40 fölött már nem is létezik. Körülbelül 18 százalék szerint a férfiak jobban értékelik a fiatalabb nőket.

Az amerikai Allure magazin tavaly publikálta annak a felmérésnek az eredményeit, mely során 2000 embert kérdeztek meg a szépség és öregedés témakörben szerte a kontinensnyi országban. A férfiak 84 százaléka, a nők 91 százaléka szerint a nőkre nézve jelent igazi terhet, hogy megőrizzék fiatalságukat és szépségüket. A felmérés szerint száz megkérdezett nő több mint a fele aggódik az öregedés fizikai jelei miatt, míg a férfiaknak csupán harmada mondta ugyanezt.

„A párkapcsolati krízisek egyik fontos elemeként gyakran megtaláljuk a szexuális élet ellaposodását, melynek hátterében sokszor önértékelési zavar, és/vagy egy fiatalabb rivális megjelenése áll. Még abban az esetben is gyötrő lehet a bizonytalanság, hogy tetszik-e idősebb korban is valaki a párjának, ha semmi nem utal arra, hogy ne így lenne. A nők esetében azért erősebb ez a kényszer, mert a nők vonzereje eredetileg leginkább a szépségükre épül, ellentétben a férfiakkal, ahol a sikeresség és a dominancia ellensúlyozhatja annak hiányát” – véli Dr. Almási Kitti klinikai szakpszichológus.

Plasztikai sebészet:

egyre természetesebb

A válaszolóknak csak 6,5 százaléka ítéli el, ha valaki plasztikai sebész segítségét veszi igénybe. Közel 54 százalék szerint csak az elítélendő, ha túlzásba viszi az illető. Kevéssel több mint 40 százalék pedig lazán visszakérdez: ugyan miért is ne plasztikáztathatna valaki?! A megkérdezettek közel 28 százaléka nem tervezi, hogy plasztikáztatni fog, ám több mint ötödük 41 és 50 év között, közel 22 százalék 51-60 év között, mintegy 9 százalék pedig már 30-40 év között tervez beavatkozást. „A plasztika ma már természetes, és egyre elfogadottabb. Azok a nők és férfiak (egyre többen az utóbbiak is), akik hozzám jönnek, valamiért nem érzik magukat jól a bőrükben. A beavatkozásoknak köszönhetően önbizalmukat visszanyerve kiegyensúlyozottabb életet tudnak élni” – foglalja össze a lényeget Dr. László Zsolt plasztikai sebész.

Hány éves kortól számítunk öregnek?!

Meglepő, hogy a válaszadók több mint fele csak 46 év felett kezdett először foglalkozni az öregedéssel, közel negyede pedig 36–45 éves kora között. A megkérdezettek több mint fele szerint a 31–40 év közötti kor a legszebb, kevéssel több mint negyede szerint pedig a 15–30 év közötti időszak. Körülbelül 15 százalék a 41 és 51 közötti korra voksolt.

A válaszadók kevéssel több mint 4 százaléka szerint 70 év fölött számítunk öregnek, közel harmaduk szerint azonban már 60 fölött. A legtöbben (35,38 százalék) 80 éves korig akarnak élni.

A válaszadók kevéssel több mint 4 százaléka szerint 70 év fölött számítunk öregnek, közel harmaduk szerint azonban már 60 fölött. A legtöbben (35,38 százalék) 80 éves korig akarnak élni.-->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.