Három éve nem volt ilyen erős a magyar ipar

A munkanaphatástól megtisztított index megegyezik a kiigazítatlan indexszel. A termelés az év első hét hónapjában 9,8 százalékkal magasabb volt, mint az előző év azonos időszakában. Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás júliusban 1,6 százalékkal emelkedett.

Az ipari export az év első hét hónapjában 12,6 százalékkal, júliusban 15,3 százalékkal bővült 2013 azonos időszakához viszonyítva. A feldolgozóipar exportértékesítésének több mint felét adó két alágból a több mint egyharmad részt képviselő járműgyártás kivitele júliusban az idén eddig a legnagyobb mértékben, 32,0 százalékkal nőtt. A másik meghatározó alág, a feldolgozóipari export közel egyhetedét adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának exportvolumene 11,4 százalékkal emelkedett.

Az ipar belföldi értékesítése január–júliusban 1,5 százalékkal, júliusban 4,8 százalékkal nőtt 2013 azonos időszakához képest. A feldolgozóipar belföldi eladásai júliusban 7,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.

Az ipar nemzetgazdasági ágai közül 2014 júliusában a feldolgozóipar termelése 13,0 százalékkal emelkedett, míg a csekély súlyú bányászaté 11,2 százalékkal visszaesett 2013 júliusához viszonyítva. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 1,3 százalékkal nőtt az egy évvel ezelőttihez mérten.

2014 júliusában a feldolgozóipar tizenhárom alága közül csupán egyben regisztráltak termeléscsökkenést, a többi alágban 3,4 és 31,9 százalék közötti volumenbővülés figyelhető meg az előző év azonos hónapjához képest. A jelentősebb súlyú alágakból a feldolgozóipari termelés közel három tizedét adó járműgyártás kibocsátása kiugróan, 31,9 százalékkal emelkedett. Az alág meghatározó szakágazatában, a közúti gépjármű gyártásában még ennél is magasabb, 46,0 százalékos volumennövekedést mértünk. A második legnagyobb alág, a feldolgozóipari termelés több mint egykilencedét képviselő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 6,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, mind a hazai, mind a külpiaci eladások kedvező alakulásának köszönhetően. A feldolgozóipari rangsorban harmadik alág, a feldolgozóipari termelésből több mint egytizeddel részesülő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 9,9 százalékkal bővült. Az iparág két domináns szakágazatából a nagyobbik híradás-technikai berendezés gyártásában csökkenést (3,9 százalék), míg a kisebbik elektronikus fogyasztási cikkek gyártásában kimagasló növekedést (34,4 százalék) regisztráltak.

Idén először mutatott kétszámjegyű bővülést a kis súlyt képviselő egyéb feldolgozóipar (12,3 százalék), elsősorban az orvosi eszközök gyártásának kiemelkedő exportteljesítményének köszönhetően. Kétszámjegyű növekedést mértünk még a közepes súlyú kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban (11,5 százalék), valamint a kisebb súlyú villamos berendezés gyártásában (11,3 százalék) is. Idén első alkalommal csökkent (0,3 százalékkal) a vegyi anyag, termék gyártása, főként az iparág 60 százalékát adó műanyagalapanyag-gyártás erőteljes visszaesése miatt.

2014 júliusában a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése 17,5 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest. Az új belföldi rendelések 12,5, az új exportrendelések 18,3 százalékkal emelkedtek. Az összes rendelésállomány 19,2 százalékkal haladta meg az előző év júliusit.

2014 első hét hónapjában – 2013 azonos időszakához viszonyítva – az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 7,5 százalékos bővülése a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében 2,3 százalékos létszámnövekedés mellett következett be.

2014 január–júliusában Magyarország minden régiójában nőtt az ipari termelés az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb mértékű volumenbővülést ebben az időszakban Nyugat-Dunántúlon (19,7 százalék) regisztrálták, míg a többi régióban 2,9 és 16,6 százalék közötti növekedést mértek.

Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára a KSH legfrissebb adatait kommentálva kiemelte, hogy az ipar júliusi bővülése 3 éves csúcsot jelent, utoljára 2011-ben mértek ennél nagyobb erősödést. Az ipar teljesítménye egyre nagyobb mértékben támogatja a gazdasági növekedést, ez pedig összhangban van azzal a kormányzati célkitűzéssel, hogy az ipari termelés hozzájárulása a nemzeti össztermékhez egész Európában Magyarországon legyen a legmagasabb – tette hozzá az államtitkár.