KSH: eltűnt a dohányáruhatás

Júliusban 2,3 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene a naptárhatással kiigazított és a nyers adatok szerint egyaránt – idézte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) első becslés alapján közzétett adatait az MTI. A forgalom növekedési üteme az élelmiszerfogyasztás lassulása miatt jelentősen elmaradt a júniusi 4,1 százaléktól. Az élelmiszer eladások volumene a júniusi 6,2 százalékos éves növekedésről 1,6 százalékra esett vissza, a nem élelmiszer jellegű termékek értékesítése viszont 1,1 százalékról 2,7 százalékosra gyorsult. Az üzemanyag-kiskereskedelemben júliusban 3,4 százalékkal nőtt az eladások volumene, ez azonban 1,2 százalékponttal elmarad a júniusi mértéktől. A növekedési ütem látszólag nagy visszaesésének ugyanakkor technikai oka van: 2014. júliustól a kiskereskedelmi forgalomra vonatkozó adatok tartalmukban megegyeznek a tavalyiakkal, így összevethetők. Az előző hónapokban ugyanakkor a dohánytermékek adatait új mószertan szerint számolta a KSH, ami – a korrekció végrehajtása nélkül – jelentősen felfelé torzította az adatokat.

Az idén január-júliusban a kiskereskedelmi forgalom a kiigazítatlan, nyers adatok szerint 5,5 százalékkal , naptárhatástól megtisztítva 5,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A kumulált adatokat azonban még torzítja, hogy az első félévben nem összehasonlíthatók az élelmiszerforgalomra vonatkozó adatok, mert 2013. július 1-jétől átalakult a dohánytermékek kiskereskedelmének szerkezete és változás következett be a kiskereskedelmi adatok forrásában is, mivel azóta a mintavételes eljárás helyett rendelkezésre állnak a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. teljes körű adatai. Így az első hét hónapban az élelmiszer-kiskereskedelmi forgalom 6,9 százalékkal nőtt. A módszertani torzítás nem érinti viszont, hogy a nem élelmiszer-kiskereskedelem 4,4 százalékkal, az üzemanyag eladások 4,6 százalékkal emelkedtek.

Gabler Gergely, az Erste Bank Hungary vezető elemzője szerint a dohánykereskedelemben és az adatszolgáltatásban tavaly beállt módszertani változások hatása megszűnt, így az eddig irreális növekedési adatok korrigálnak. A szakértő az MTI-nek nyilatkozva rámutatott: a júniusi kiskereskedelmi forgalomnövekedés 4,1 százalékos volt, a módszertani hatásoktól megszűrt emelkedés azonban csak 1,6 százalék. Ehhez viszonyítva pedig a július havi eredmények valójában gyorsulást mutatnak. Gabler Gergely úgy véli, a júliusi adatok összességében a várakozásoknak megfelelően alakultak, az év hátralévő részében továbbra is 2 százalék körüli kiskereskedelmi forgalomnövekedés várható.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) tegnapi közleménye szerint a lassulás oka, hogy a gyenge forint árfolyam miatt az import alapanyagok és a fogyasztási cikkek drágultak, így a háztartások kevesebbet költöttek. A közlemény ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy az import termékek fogyasztói árát a világpiaci ármozgás is befolyásolja.

Csökkenés az EU-ban

Júliusban havi alapon 0,4 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom volumene a 28 tagállamból álló Európai Unióban és a 18 tagállamból álló eurózónában is – áll az Eurostat MTI által idézett közleményében. Júliusban az EU-ban 0,5 százalékkal csökkent az élelmiszerek, az alkoholos italok és a dohánytermékek forgalma, 0,3 százalékkal az üzemanyagok és 0,2 százalékkal a nem élelmiszeripari kiskereskedelmi termékek értékesítése. Éves alapon 1 százalékkal nőtt a forgalom az EU-ban és 0,8 százalékkal az eurózónában.