A multik tőkét hoznak és munkahelyet teremtenek

– Majdnem 25 évvel a rendszerváltás után is vita van arról, hogy a multivállalatok mennyiben hasznosak, mennyiben károsak a magyar gazdaság számára. Miért?

– A gazdaság nagyon sokrétű, mint a világ maga. Állandó változásban van, olyan mint egy óriási a puzzle. Ahhoz, hogy a gazdaság jól működjön, minden gazdasági szereplőnek jól kell működnie, mint amikor a puzzledarabkák a helyükre kerülnek. Az én olvasatomban vannak olyan helyek, ahol a kkv-kra, ahol a startup cégekre, vagy multikra van szükség, vagy mindegyikre. Ez a sokszínűség adja a gazdaság sikerét. Az egészséges sokszínűséghez erősebb magyar vállalkozások kellenek.

A multik jelenléte lehet hasznos és káros is, ezt a privatizációkor érvényes szabályozás és az ország gazdasági helyzete határozza meg. Például nem szabad olyan privatizációt megengedni, amely rövid távon munkahelyek bezárásához vezethet. A világon számos olyan hely van, ahol jelentős a külföldi tőkebeáramlás és a gazdaság jól működik. Magyarországon azt a helyes irányt kell megtalálni, amelyben a multik jelenléte erősíti a gazdaság teljesítőképességét, képzett munkaerőt kívánó munkahelyeket teremt.

– Mivel lehetne megváltoztatni a multikat körülvevő felemás megítélést?

– Rövid távon nagyon nehéz ezen változtatni. 25 évvel ezelőtt a rendszerváltáskor mindenki szabadulni akart a vasfüggöny mögül és a Nyugatról jövő termékek és szolgáltatások vonzóak voltak, ezért sokáig nem is vettük észre azt, hogy néha rosszabb minőségű terméket kapunk az itthoninál. Nem beszélve arról, hogy az itthon előállított termék egyben munkalehetőséget is biztosít valakinek. Amikor a multik letelepednek egy országban, a saját tőkéjüket hozzák, adókat fizetnek, nem csak a vállalati nyereségadón keresztül valamint munkát biztosítanak és munkahelyet teremtenek. Ha a multik által hozott lehetőségekre fókuszálnánk, akkor a róluk kialakult kép is megváltozna.

– Sok nemzetközi tulajdonú cégnél külföldi a vezető. Önöknél viszont mindig magyar volt a főnök. Melyik a jobb megoldás?

– Nehéz erre válaszolni, melyik a jobb, melyik a rosszabb. Jellemzően a multiknál az első pozícióban és bizonyos kulcspozícióban lévő vezetők 3-5 évenként új feladatokat kapnak a világ más tájain. Nálunk a privatizációt követően megmaradt a magyar vezetés, az elnökünk viszont egy Franciaországból delegált magyar származású menedzser volt. Azt gondolom, hogy az eredményesség és a hatékonyság számít.

Ha a vállalat megfelelő eredményt tud felmutatni, akkor a helyi vezetésnek is vannak lehetőségei, van mozgástere. Nálunk így történt. A változó gazdasági környezet viszont kedvez a nagyjából 4 évenkénti munkakörváltásnak, mert a rotációnak hatékonyságnövelő hatása lehet és ez előnyös a munkáltatónak és a munkavállalónak is.

– A Legrandnak több országban van vállalata. Mi a közös ezekben a cégekben és mi az, ami más?

– Alapvetően két kategóriába soroljuk a tagvállalatainkat. Van, ahol van termelés és műszaki tevékenység, de van olyan tagvállalat, ahol csak kereskedelmi tevékenység folyik. Hozzánk legközelebb Lengyelországban, Oroszországban és Törökországban van gyártás, illetve Nyugat Európában Németország, Olaszország és Franciaországot említeném. Ez a leányvállalati hálózat a világ szinte minden országára kiterjed és részben akvizíciókkal, részben pedig saját erőforrásból létrehozott vállalatokból áll.