Magyarországon évente több mint félmillió embert kezelnek pszichés betegségekkel egészségügyi intézményekben. A kezelt betegek száma az utóbbi években enyhén csökkent – derül ki az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól (OEP) kapott adatokból. Ma van a lelki egészség világnapja, amelyet 1992 óta tartanak meg, hogy harcoljanak a pszichiátriai problémákhoz és a pszichiátriai problémákkal élőkhöz kapcsolódó előítéletek ellen, és a lelki egészséget állítsák a középpontba.
Az Egészségügyi Világszervezet már évekkel ezelőtt úgy becsülte, hogy 2030-ban már a depresszió jelenti majd a világon a legnagyobb egészségügyi problémát. A pszichés betegségek napjainkban is komoly kiadást jelentenek valamennyi országnak: a mentális betegségek kezelésére fordított összeg már tíz évvel ezelőtt is az egészségügyi kiadások 15 százalékát tette ki.
Magyarországon az OEP összesen mintegy 420 pszichiátriai kórkép kezelésére használt gyógyszert támogat. A közösségi hozzájárulás a készítmények árának átlagosan 83 százalékát fedezi. Az antipszichotikumokból, antidepresszánsokból évente majdnem 11 millió doboz fogy, a támogatásokra az egészségbiztosító tavaly összesen közel 29 milliárd forintot fordított (egy évvel korábban még több mint 33 milliárd forintot).
Rihmer Zoltán pszichiáter, a Semmelweis Egyetem tanára a Magyar Pszichiátriai Társaság honlapján pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy közgazdasági vizsgálatok szerint a depresszióval összefüggő társadalmi-anyagi teher már jelenleg is sokkal nagyobb, mint a hipertónia, asztma, a reuma és a csontritkulás miatti kiadások, a kezeletlen depresszió okozta társadalmi kár (a munkából való kiesés, a korai halálozás, stb.).
Depresszió vagy az annak talaján kialakuló testi betegségek miatt esnek ki a legtöbben a munkából; nem mellesleg a rokkantság tíz leggyakoribb oka között nyolc pszichiátriai betegség szerepel.
A WHO számításai szerint világszerte több mint 350 millió ember szenved aktuálisan depressziótól. Magyarországon évente mintegy 700 ezer esettel kell számolni, de csak mintegy 40-45 százalékuk áll orvosi (elsősorban gyógyszeres) kezelés alatt.
Ennek oka – mutat rá Rihmer Zoltán –, hogy a depresszió még ma is aluldiagnosztizált és alulkezelt betegség világszerte. Annak ellenére is, hogy a depresszió felismerésében és kezelésében is lényeges javulás tapasztalható az utóbbi két évtizedben. Ráadásul a korszerű antidepresszívumok és pszichoterápiás eljárások segítségével ma már a betegek döntő többsége ambulánsan is sikeresen kezelhető.
A fejlett egészségügyi ellátással rendelkező országokban végzett vizsgálatok szerint a fokozatosan javuló tendencia ellenére a depresszióban szenvedő betegeknek még mindig csak 30-60 százaléka kap kezelést. Egy londoni tanulmány szerint nemzetgazdasági szinten 23,5-szer magasabb a nem kezelt, mint a kezelt depresszió költsége.
Komoly rizikótényező a stressz
Nem is a sok munka, inkább a gyors munkatempó miatt stresszesek a magyar munkavállalók, de az igazságtalanság, a tiszteletlenség és a szekálás, sőt a szexuális zaklatás és fizikai fenyegetés is komolyan jelen van az életünkben – derül ki az első országos munkahelyi stresszfelmérésből. A Semmelweis Egyetem kutatása alátámasztotta, hogy a nagyfokú munkahelyi stressz számos lelki és testi megbetegedés előidézője. A depresszió, a szorongás, a pánik, a kiégés, illetve a szív-érrendszeri megbetegedések, de a gyakori nyak-, hát- és derék-fájdalom esetében is komoly rizikótényező lehet a munkahelyi stressz.
