Más-más adók 26 kantonban
A svájci vállalatok magyarországi, illetve magyarországiak svájci befektetéseinek növelésékor buktatókat rejthet, hogy eltérő a két országban az üzleti szférára vonatkozó szabályozás, illetve, hogy e regulák kisebb-nagyobb gyorsasággal változnak is. E tudnivalók között segített eligazodni (más programjai mellett) a Svájci-Magyar Kereskedelmi Kamara (Swisscham) egy közelmúltban rendezett üzleti nappal.
Az eseményen kiemelt érdeklődés kísérte az adózási és a munkaügyi tudnivalókról szóló előadásokat. Lantos Viktória, Svájcban dolgozó ügyvéd például arra emlékeztetett, hogy 2002. június 1-jén lépett életbe az EU és Svájc közötti megállapodás a személyek szabad áramlásáról, egy 2011-es egyezmény szerint pedig a magyar állampolgárok korlátozások és előzetes munkavállalási engedély nélkül – a legtöbb uniós tagállam állampolgáraival azonos feltételekkel – vállalhatnak munkát Svájcban. 2012-ben mégis újra bevezették a kontingenseket a magyarokkal szemben.
A 2013. február 9-i népszavazáson 50,3 százalékos többséggel elfogadták el a külföldiek bevándorlását korlátozó mennyiségi kvóták visszaállítását szorgalmazó kezdeményezést. A népszavazás eredménye alapján hozott intézkedések ellentétesek az EU és Svájc közötti bilaterális egyezményekkel.
Georg J. Wohl svájci ügyvéd a svájci cégalapítással kapcsolatban kiemelte, hogy a magyar cégeknek fontos mindig írásos szerződést kötniük külföldi partnereikkel, és alkalmazniuk a biztosíték/előleg és letét gyakorlatát. Elengedhetetlen a projekt-/üzleti tervének elkészítése is.
Andreas Baumann, az ABT Treuhand alapítója felhívta a figyelmet néhány jelentős, szabályozásbeli különbségre: Svájcban például a heti munkaidő 42 óra, 2009 óta évente csak négy hét szabadság jár, az áfakulcs pedig 8 százalék. Sebestyén Péter adószakértő emlékeztetett, hogy Svájcnak mind a 26 kantonjának saját adótörvénye van, így eltérnek az adókulcsok is.
Kirchknopf Ádám, a berni magyar nagykövetség külgazdasági szakdiplomatája a svájci piacra jutás sajátosságai kapcsán a személyes kapcsolatfelvétel fontosságáról beszélt. Szerinte sikeres svájci gazdasági szektorokban (építőipar, fém-, gumi-, műanyagipar, élelmiszeripar, vegyi- és gyógyszeripar, elektronikai- és gépipar, informatika) észlelhető a magyar aktivitás is, de van is mit erősíteni rajta. Ebben a kereskedőházak kínálnak testreszabott támogatást, mivel átvették a HITA szerepét az exportfejlesztésben.
A két ország vállalatainak egymás országában való befektetései 2012-ben rekord szintre értek a KSH adatai szerint: a svájciak 638 milliárd forintnyi beruházást hajtottak Magyarországon, a magyarországiak pedig 198 milliárd forintnyit Svájcban. Az árucsere-forgalom már ingadozóbb, a 2013-ban elért 138 milliárd forintnyinál az elmúlt hét évben csak a 2009-es volt alacsonyabb. A piac már várja a kettős adóztatás elkerüléséről szóló új egyezmény aláírását, amely majd egy 1981-es megállapodást vált fel. A megállapodás életbe lépése a budapesti és berni parlamenti ratifikációja után 2014-re várható.
Besegít a Svájci Alap
Svájc 2007 óta egymilliárd svájci frankos kerettel segíti térségünk felzárkózását az uniós szinthez (kohéziós vagy felzárkóztatási támogatás). Magyarországra ebből 132 millió frank jut. A támogatások célterülete Észak- és Kelet-Magyarország. A projektengedélyezés 2012. június 14-én járt le, Magyarország 100 százalékban lekötötte a rendelkezésére álló keretet. A projektek megvalósítási határideje 2017. június 14. A svájci szövetségi vámstatisztikák szerint 2012-ben Svájc importforgalmában Magyarország a 26. helyen áll, megelőzve Szlovákiát, Romániát és Bulgáriát.
