A civil repülőgépgyártásban is előretörne Oroszország

Oroszország 1991-ig nagyhatalomnak számított a repülőgép gyártási üzletágban, de a rendszerváltás óta piacai nagy részét elveszítette. A civil repülési szektorban az állami kézben lévő UAC nem rúg labdába az Airbusszal és a Boeinggel szemben: jelenleg az orosz légitársaságok által használt repülők 90 százalékát nyugaton szerelik össze, az ágazat így rendkívül kiszolgáltatott az esetleges gazdasági szankcióknak. „Az UAC a tervek szerint a gyártott gépek száma alapján a világ harmadik legnagyobb gyártója lesz 2025-re” – jelentette be Dmitrij Medvegyev miniszterelnök egy iparági találkozón a kormány tájékoztatása szerint. Az UAC évente 250-300 repülő legyártását tervezi, összehasonlításképpen: a világelső Boeing az idei év októberének végéig 1127 utasszállító repülő legyártására kapott megrendelést, nem számítva a kormányzati és katonai megrendeléseket. A második legnagyobb Airbus ugyanebben az időszakban 1070 gép összeszerelésére kapott rendelést.

Az orosz ipari minisztérium illetékese a napokban még Medvegyevre is rálicitált azzal, hogy 2025-re összesen mintegy 3300 repülő legyártását és további 5600 helikopter legyártását prognosztizálta. Szergej Fominyik 1500 utasszállító, elsősorban Szuhoj Superjet és MS-21 megépítésére számít, a kapacitásbővítést részben állami-, részben magánfinanszírozással hajtanák végre. A hivatalos közlés szerint Moszkva 2015-ig 14,7 milliárd dollárt pumpál a repülőgépgyártó szektorba, a fennmaradó 6,3 milliárdot pedig vállalatok állnák.

A tőkeinjekció azonban aligha oldja meg a produktivitás problémáját: Medvegyev meglátása szerint a termelékenységet 2012-höz képest hét és félszeresre kell emelni, miközben a civil utasszállító gépek gyártásának arányát a jelenlegi harmincról ötven százalékra tolnák fel. Az utasszállító szektorban felhalmozott hátrányt jól illusztrálja, hogy a Boeing 737 és az Airbus A320 riválisának szánt Tupoljev 204-esből mindössze hetvenhat darabot gyártottak a nyolcvanas évek óta, miközben a két rivális több ezer gépet adott át. A Fominyik által emlegetett MS-21, amely a tervek szerint modern alternatívát jelentene az Airbus és a Boeing közepes méretű utasszállítóira, a friss becslések szerint csak 2015 végén állhat készen az első tesztelésre, a széria gyártását legkorábban 2017-ben kezdhetik el. Az 5 500 kilométeres hatótávolságú, 150-210 üléses utasszállító ötven százalékban orosz alkatrészekből áll, az arányt az ipari minisztérium tervei szerint a tömeggyártás beindítása után emelik hatvan százalékra.

Miközben a kormány a civil repülőgépgyártás arányát igyekszik növelni, Moszkva az UAC harcászati gépek terén betöltött szerepét is igyekszik hangsúlyozni. November 11-én a kínai Airshow-n az állami repülőgépgyár elnöke bejelentette: egy Tupoljev-tervezésű stratégiai bombázó megépítésén dolgoznak, amelynek motortesztjeit már meg is kezdték. A nagy hatótávolságú katonai gép a tervek szerint 2023-ban már az orosz hadseregben teljesíthet szolgálatot.

A stratégiai bombázó fejlesztéséről szóló hír vélhetően nem nyugtatta meg a NATO-t, különös tekintettel arra, hogy az októberi felmérés szerint több mint száz orosz repülő szelte át az európai és nemzetközi légteret, nagyrészt lopakodó üzemmódban. Jens Stoltenberg NATO főtitkár potenciális légi katasztrófára figyelmeztetett, amit egy a jeladóját nem használó orosz gép és a Scandinavian Airlines járatának veszélyes találkozásával illusztrált. Az orosz repülő már kilencven méterre megközelítette a skandináv légitársaság repülőjét, amikor az észlelte. Soltenberg szerint az orosz pilóták szándékosan kikapcsolják a helyzetjelzést adó transzpondert a gépeiken, ráadásul nem adják át repülési terveiket a civil légiirányítóknak és nem kommunikálnak velük. A skandináv légitársaság Boeing 737-esének pilótája a jó látótávolságnak és reakcióidejének köszönhetően kerülte el a tragikus találkozást a lopakodva közelítő orosz IL-20 típusú megfigyelő repülővel.

„A nyugat nem akart velünk félúton találkozni, ezért folytatjuk a berepüléseket a nemzetközi légtérbe” – mondta Vlagyimir Putyin három nappal ezelőtt. Az orosz elnök kiemelte, hogy a gépek nemzetközi, tehát semleges légtérben tartózkodtak, válaszul a NATO terjeszkedésére az orosz határ felé. Putyin szerint a NATO 2001 óta végrehajtott bővítése megváltoztatta a geopolitikai erőviszonyokat. És míg Moszkva 1992-ben leállította a stratégiai repüléseket, az Egyesült Államok és a NATO nem állította le az „atom repülőgépek” bevetését az orosz határ közelében. „Mivel nem láttunk pozitív változást ezen a téren, kénytelenek voltunk ismét távolabbi területekre küldeni a felderítő gépeinket” – idézte az Itar-Tassz Putyint.