Hatalmas kárt okozott a német vasutassztrájk

A legnagyobb német vasúttársaság, az állami Deutsche Bahn (DB) szerdán délután volt kénytelen leállítani a tehervonatokat, csütörtök hajnaltól pedig a személyvonatok vezetői se szálltak be fülkéjükbe. A leállásnak hétfő hajnali négyig kellett volna tartania, s ezzel a 109 órás munkabeszüntetés lett volna a leghosszabb a német vasúti közlekedés 180 éves történetében. A mintegy 20 ezer mozdonyvezetőt képviselő GDL szakszervezet azonban már pénteken bejelentette, hogy „békülékeny gesztusként“ szombat este hattól lefújják a sztrájkot.


A munkabeszüntetés addigra már komoly fennakadásokat okozott a németországi közlekedésben, miután a távolsági vonatoknak csak a harmadát, az elővárosiaknak 15-40 százalékát tudták elindítani a naponta 5,5 millió utast szállító DB közlése szerint. A vonatok személyzetének 5 százalékos béremelést és két órával rövidebb munkaidőt követelő vasutassztrájk már a hatodik volt szeptember óta. A mostanit a berlini fal leomlásának 25. évfordulójára időzítették, a vasárnapi ünnepségekre kétmillió látogatót vártak a német fővárosba – a DB közlése szerint mára 60 százalékban tudták helyre állítani a közlekedést a fő vonalakon. A leállás így is több mint 100 millió eurós kárt okozott a vasúttársaságnak – nyilatkozta a Bild am Sonntagnak Rüdiger Grube, a DB vezérigazgatója. Szakértők szerint egy háromnaposnál hosszabb vasutassztrájk már napi 100 millió eurós kárt okozna a német gazdaságban, mivel számos üzem kénytelen volna visszafogni termelését készlethiány miatt. (Németországban a teherforgalom mintegy ötödét a DB bonyolítja le.)

A németországi közlekedést idén ősszel nemcsak a vasutasok, hanem a Lufthansa pilótáinak munkabeszüntetése is nehezítette, a helyzet nyertesei megfigyelők szerint a busztársaságok. A buszosok amúgy is gyorsan terjeszkednek, amióta a DB ez év elején elvesztette monopóliumát a távolsági közlekedés piacán, a sztrájk napjaiban pedig az utazni vágyók megrohamozták a buszjáratokat, csakúgy, mint az autókölcsönző társaságokat.