A Hunguard marad a befutó
Egy elfogadásra váró módosító indítvány szerint telephely-biztonsági tanúsítvánnyal (TBT) is kell rendelkeznie annak a társaságnak, amely a szolgáltatók számlázási rendszerének zártságát tanúsíthatja. Nem világos, hogy a TBT birtokában lévő cég mitől tanúsíthat bármit jobban, mint anélkül, és az sem, hogy ha ez valóban elengedhetetlen kelléke a tanúsításnak, akkor miért nem várták el már korábban is.
Annál egyértelműbb a módosítás következménye: kiszorít kettőt, és csak egyet hagy meg a lehetséges tanúsíttatók köréből, a Hunguardot. Eredetileg is egyedül neki állt a zászló, de a tanúsíttatásra kötelezettekkel folytatott egyeztetés után a döntéshozó kibővítette a kört a Mátrixszal és a Certoppal. Úgy tűnik, csak látszatintézkedésként.
Az arra kötelezett áram-, gáz-, víziközmű- és hírközlési társaságoknak eredetileg ez év december 31-ig kellett auditáltatniuk számlázási rendszerük zártáságát, de az ezt előíró rendelet csak október 6-án jelent meg. Márpedig aki kicsúszik a határidőből, annak érvénytelenek lesznek a számlái, amíg a hiányosságot nem pótolja. Ám ha valamely cég csak egy-két hónapra is leállítja tevékenységét, akkor akár végleg is kiszorulhat a piacról. Igaz, ennek kapcsán a Hunguardnál arról tájékoztatták lapunkat, hogy a kötelezettség a múlt év végén keletkezett, de ez csak a kötelezettek kisebb részére igaz. Viszont a szabályozás nemrég meghosszabbította a határidőt 2015. február 28-ig, illetve június 30-ig - ez, főleg az első határidő esetében, még mindig rövidnek tűnik.
Mint a Hunguardtól megtudtuk, a társaság a megbízói informatikai rendszereinek komplexitása, kibocsátott számláik száma, továbbá szakmai és jogszabályi normatíváknak megfelelő kockázati besorolása határozza meg a tarifáit. Piaci forrásaink szerint kisebb cégeknél jellemzően 10 millió forint körüli a díj, ami összesen 1,2 milliárdnyi bevételt ígér a társaságnak, a nagyobbaknál pedig 100 millió körüli, ez további 1,2 milliárdot jelent.
Még nem látható pontosan, hogyan hat a számlázási rendszerek kötelező auditja a hazai kábeltévé-szolgáltatókra, de a ma ismert feltételek mellett ez a kisebb cégeknek szinte megoldhatatlan kihívást jelent - válaszolta lapunknak Kéry Ferenc, a Magyar Kábelkommunikációs Szövetség (MKSZ) elnöke. Jövőre több száz, jellemzően kevésbé fejlett területen működő kábeltársaság szűnhet meg, de rendkívül nehéz helyzetbe kerülhetnek a kisebb internetszolgáltatók is.
Már több MKSZ-tag is kért árajánlatot a Hunguardtól. A legkisebb, egy telephelyen működő, számítógépen számlázó társaságoktól is 2,8 millió forintot kért a szolgáltató, és költségekkel járhat a felkészülés, a követelményeknek megfelelés is. Az auditálásra több cég is felkészítheti a szolgáltatókat, itt a legkisebb cégek esetében a díj 750 ezer forint lehet. Néhány százezer forinttól több millió forintig is terjedhet az előírt infrastruktúra-fejlesztésre fordítandó összeg. „Ezek a költségek a 2000 előfizetőnél kevesebbel rendelkező kábeltévé-szolgáltatók néhány havi vagy akár az egész éves bevételét is elvihetik. A kicsit nagyobbaknál a nyereséget emésztheti fel ez a kötelezettség” – mutatott rá a szövetség elnöke.
A Certoptól az MKSZ-tagok az előbbinél lényegesen alacsonyabb ajánlatot kaptak - vagyis, ha van verseny, lényegesen kedvezőbb áron végezhető el az audit.
A jogszabályt nem vizsgálja a GVH
Árképzése során könnyen visszaélhet a helyzetével egy rivális nélküli társaság, főleg, ha még megbízókat is terel hozzá a jogszabály. Felvetésünkre a Gazdasági Versenyhivatalnál (GVH) közölték: alapértelmezésben nem vizsgálják, hogy az így kedvező helyzetbe került társaság, szervezet reális árat szab-e a, mert az árszabályozás nem a hatáskörük. Azt viszont ellenőrzi a hivatal – konkrét verseny-felügyeleti eljárásban –, hogy egy gazdasági erőfölényben lévő vállalkozás alkalmazott-e versenykorlátozó, kiszorító hatású piaci magatartásokat, árképzési módokat így például felfaló árazást, árprést. Azt nem firtathatják, hogy adott jogszabályi kötelezettség határidőre teljesíthető-e.
