Cégvilág

Berény és Egry a csúcson

Meghaladta a 750 millió forintot a Virág Judit Galéria téli árverésének a forgalma, ami azt mutatja, hogy kezd magához térni a hazai aukciós piac

Virág Judit téli aukciójának sztárja vitathatalanul az elveszett, majd kalandos úton, Hollywood-ot megjárva megkerült Berény Róbert festmény, Az alvó nő, aminek árverezését nagy médiafelhajtás kísérte, nemcsak nálunk, de Amerikában is. Az aukció is egy hiradásokból összevágott montázzsal kezdődött, a színpad szélén ott ücsörgött, maga Stuart Little kisegér, az izgalmas és hosszú licitálás után, pedig a kép ára épp a becsérték közepét találta el. 34 millióról indult és végül 70 millió forintért került egy rangos gyűjteménybe, méltó helyre, ahol több egyéb magas értékű, múzeumi kvalitású magyar festményt tartanak.

Az árverés összforgalma több mint 750 millió forint, ami számokban is mutatja, hogy a hazai művészeti piac a stabilizálódás után elindult fölfelé. Ez az összeg még nem éri el a válság előtti szintet, de közelít felé és jóval magasabb az esés utáni 400-500 milliós értékeknél.

Némi meglepetésre lett még egy szenzációja az estének: Egry József Viharos öböl című festménye, becsértékét messze túlszárnyalva 61 millió forintért kelt el, ami egyben a festő egyéni új rekordja is. Egry különleges technikájú és színvilágú, többnyire balatoni témájú képeit mindig is szerette a közönség, de az előzetesen megadott 30-40 milliós becsérték is erősnek tűnt, lévén inkább egy tízessel alacsonyabb sávban szoktak elkelni fontos alkotásai is. Igaz, ez a festmény, amely eredetileg a Szél címet viselte és a művész átfestése után kapta a Viharos öböl címet, egy különleges darab, de a 61 milliós leütési ár így is magas, két gyűjtő licitharcának az eredménye. Végül ez a festmény is méltó helyre kerül, olyan valakihez, aki nagyon akarta.

Vaszary János Koncert Viareggioban című festménye 40 millió forintért, a felső becsértékén kelt el, egyébként 15 millióról indult, tehát ezért is többen küzdöttek. A közepes méretű, színpompás kép tökéletesen reprezentálja az életmű értékeit. Aba-Novák Vilmos Trecento város című – az 1930-as Velencei Biennálé magyar kiállítását megjárt – képe 32 millió forint lett, ezzel épp beért a becsértéke sávjába. A nagyértékű képek esetében tehát a becsértékeket pontosan határozták meg, sőt néhány esetben a becsérték fölött keltek el a kimagasló tételek. Ez nemcsak az elszálló Egryre, de Czóbel Béla különleges, Hollandiában született csendéletére is igaz. Ez 24 millió forintot ért most, kezdő ára háromszorosát. A ritka darabokra tehát áldoznak a gyűjtők, ez aláhúzza azt a tételt is, hogy befektetési szempontból továbbra is főműveket érdemes vásárolni.

A becsértékek meghatározása azonban még mindig nem elég pontos, de legalább nem az történt, mint korábban, hogy a tételek döntő többsége alatta maradt a sávnak, hanem akadt jónéhány olyan, ami túlfutott rajta. A már említett Egry mellett, Pittner Olivér esetében ( nála időnként előfordul, hogy nagyon megugrik egy-egy színpompás festményének az ára), vagy Czene Béla Páris Ítélete című nagyméretű, korai munkájánál, amelynek másfél milliótól hat millióig tornászták fel az árát, de kisebb értékű képek esetében (például Vörös Géza, Fried Pál, Körősfői Kirsch alkotásai) is becsérték fölötti leütési árat tapasztalhattunk.

Gusztáv Miklós (Miklós Gusztáv) Franciaországban élt és alkotott 20. századi szobrász, Derű című 1936-os félméter magas bronzszobrát is bőven becsérték fölött adták el 10 millió forintért. Igaz, tőle a Sotheby’s és a Christie’s idei aukcióin is több szobrot árvereztek, mert egyik francia monográfusának gyűjteménye került ki a piacra, és ez megemelte az árait.
Akadtak bőven becsérték alatti tételek, fontosak is. Nemes-Lampért Nagybányai boglyák verőfényben című vászna 28 milliós leütési árával nem került be a becsértékes sávjába, ahogy Ziffer Sándor Fehérruhás nője sem 17 millió forintért, de még Márffy Ödön Csinszkát és barátnőjét ábrázoló műve sem 9 millióért, noha a Petőfi Irodalmi Múzeumban épp látható Csinszka kiállítás ráirányította a figyelmet Márffy feleségéről festett képeire. Rippl-Rónai Pasztellje Szederkényi Anna írónőről egyenesen kezdő 5 milliós árán kelt csak el.

Lakner László hatvanas évek elején festett Csendélete 3,6 millió forintért, Vajda Lajos Pasztell maszkja 6 millióért, Ország Lili Stanzák I. képe 4,2 millióért, alig egy licitlépcsőt emelkedve, bőven alatta maradtak a becsértékeknek. A klasszikus modernek műkereskedelmi áttörése még mindig várat magára.
A legmagasabb árú Zsolnay tárgy, az este legelső tételeként árverezett váza volt, vulkános panorámaképpel 6 millió forintért, párdarabj a Gyugyi gyűjtemény része.

Kapcsolódó cikkek