Csányira várnak a húsüzemek

Már csak egy teljes üzleti évet kell „fél lábon állva” kibírniuk az ország kombinátszerűen működő húsipari vállalatainak, amelyeknél többen arra számítanak, hogy a mohácsi nagy vágóhíd 2016-os beindulása után már csak a készítménygyártásra koncentrálhatnak.

A bajba jutott cégek eddig ugyanis csak időt nyertek, ez azonban úgy tűnik, létfontosságú lehet. A Csányi Sándor nevéhez fűződő mohácsi vágóhíd ugyanis alapvetően megváltoztathatja a hazai húsipar szerkezetét.

Az elmúlt években különböző fokon nehézségeket megélő hazai húsipari cégek a jelek szerint csak időt nyertek az önkormányzati segítségnyújtással, a valódi, működési problémát nem sikerült megoldaniuk. A korábban bajba kerülő húsipari cégek helyzete nem egyformán nehéz. Míg például a kapuvári húsüzem két tagja, a Kapuvári Hús Zrt. és a Kapuvári Bacon Kft. jó ideje bezárta kapuit, és több, ígéretesnek tűnő ajánlat ellenére sem sikerült értékesíteni, más cégek ennél jobb helyzetben vannak. Sikerült rendezni – legalábbis mindeddig – a Gyulahús Kft. helyzetét, amely vissza is tudta szerezni a megbicsaklás során elvesztett piacai egy részét, és jelenleg a korábbinál kisebb hőfokon, de működik a Pápai Hús 1913 Kft. is.

A pápai üzem tavaly sokáig nem tudta kifizetni beszállítóinak egy részét. Később ezt sikerült rendezni, de hosszabb távon ennél alighanem többre lesz szükség. A legjobb helyzetben a korábbiakban önkormányzati közbelépéssel megsegített vállalatok közül még alighanem a kaposvári Kométa 99 Zrt. van, amely az elmúlt években bizonyos szintű – elsősorban energiahatékonysági – fejlesztéseket véghez vitt. A vállalat ráadásul az ősz folyamán jelentette be, hogy – a hazai húsiparban szokatlan módon – szójamentes üzemmé válik, ezzel a minőségibb termékkör felé elmozdulva. Rendeződő helyzetét mi sem mutatja jobban, mint hogy a somogyi cég az elmúlt hónapokban nagy számban keresett húsipari szakmunkásokat.

A lapunknak név nélkül nyilatkozó, az ágazatra rálátással rendelkező szakértők szerint a felsorolt üzemek közül – nem számítva a mára gyakorlatilag a térképről lekerült kapuvári gyárat – a kaposvári Kométa 99 Zrt. van aránylag a legjobb, és a Pápai Hús 1913 Kft. a legnehezebb helyzetben. Az azonban közös a felsorolt vállalatokban, hogy – bár a lét-nemlét határáról pozitív irányba mozdultak el – működési modelljük továbbra sem fenntartható hosszabb távon. Ennek oka a meglehetősen nehéz ballasztként magukkal cipelt vágás kényszerűsége. Európai mércével mérve elavultnak számító vágóüzemeik sok energiát, és munkaerőt igényelnek, ezzel sok pénzt fogyasztanak.

„Magyarországon azoknak az üzemeknek, amelyek egyszerre foglalkoznak vágással és készítménygyártással, talán a legnagyobb problémájuk, hogy nemzetközi mércével mérve a vágás-darabolást nem végzik eléggé hatékonyan” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Éder Tamás. A Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke hozzátette: így eleve drágább alapanyagból kezdik meg a készítmények gyártását. Ezt a hátrányt a gyártási folyamat során próbálják ledolgozni, amely nem minden üzemnek, illetve nem minden készítmény esetében sikerül.

Éder Tamás megjegyezte: más országokban, Nyugat-Európában megfigyelhető, hogy a vágás erősen koncentrálódott. „Néhány, ám nagyobb kapacitású, modern üzemben zajlik a vágás az Európai Unió nyugatabbi országaiban. Az így hatékonyan előállított alapanyagot megvásárolva, a jobb vágási feltételeket kihasználva már a kisebb készítménygyártó üzemek is versenyképesek lehetnek” – tette hozzá az elnök.Az érintett cégeknek ezért kapóra jöhet a Mohácson épülő vágóhíd. Ennek egy műszakban egymillió darabos éves kapacitása ugyan európai mércével mérve továbbra sem kiugró, ám Magyarországon messze a legnagyobb üzemnek számít majd. Ágazati várakozások szerint a vágóhíd beindulásával vevőre találhat az ország több cégében is  – amellett, hogy az üzem a Picknek is szállít majd. Ezzel az ország húsüzemeiben megszűnhetnek ugyan a vágórészlegek, de a készítménygyártó rész tovább működhet – jó esetben rentábilisan.

Azon túl, hogy az üzem helyben is munkahelyeket teremt, és hogy egyik fő tulajdonosa, Csányi Sándor közismerten jó érdekérvényesítő képességgel bír, ez az áttételes hatás is szerepet játszhatott abban, hogy a kormány idén nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánította a mohácsi projektet. A nyár folyamán ezen felül egyedi döntés alapján 1,46 milliárd forinttal is támogatta a kormányzat a beruházást.

Olcsó commodity, drága készítmény

A nyugati tagállamok húsipari modellje arra épül, hogy mind a vágóhídra érkező élősertés, mind pedig az onnan távozó félsertés, vagy darabolt hús árupiaci terméknek, commoditynek számít, amelyen sikeresen csak egy nagyon szűk árrés érvényesíthető. Ezért a vágás versenyképesen csak nagy volumenben, korszerű munkafolyamatokat, és magas szintű automatizáltságot biztosító, és nem utolsó sorban energiatakarékos üzemekben végezhető. A folyamat nagyon erős koncentrálódást eredményezett, Európában ezért kevés, de nagyon nagy kapacitású vágóüzem működik. Az ezekből versenyképes áron kikerülő fésertést, vagy gyakran csak húsrészeket a feldolgozó üzemek minőségi, keresett késztermékké alakítják. Míg a félsertés ára árupiaci folyamatok eredménye, a készítmény egyedi ízvilága, változatos kiszerelése, és a megfelelő marketing miatt magasabb áron értékesíthető.