Ezért köhög a magyar gazdaság motorja

2014 októberében az ipari termelés volumene 1,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A munkanaphatástól megtisztított index megegyezik a kiigazítatlan indexszel. A termelés az év első tíz hónapjában 7,8 százalékkal magasabb volt, mint az előző év azonos időszakában.

Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás októberben 2,6 százalékkal csökkent.

Az ipari export az év első tíz hónapjában 9,9, októberben 0,4 százalékkal nőtt 2013 azonos időszakához viszonyítva. A feldolgozóipar exportértékesítésének mintegy felét adó két alágból a több mint egyharmad részt képviselő járműgyártás kivitele októberben 6,5 százalékkal emelkedett. A másik meghatározó alág, a feldolgozóipari export több mint 15 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának exportvolumene 0,4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.

Az ipar hazai eladásai január–októberben 1,0 százalékkal nőttek, míg októberben 2,4 százalékkal csökkentek 2013 azonos időszakához képest. A feldolgozóipar belföldi értékesítése októberben 0,3 százalékkal mérséklődött az egy évvel ezelőttihez képest.

Az ipar nemzetgazdasági ágai közül 2014 októberében a feldolgozóipar termelése 2,4, a csekély súlyú bányászaté 11,8 százalékkal emelkedett 2013 azonos hónapjához viszonyítva. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 7,7 százalékkal visszaesett.

Októberben a feldolgozóipar tizenhárom alága közül nyolcban növekedett a termelés, a többiben 0,2 és 1,8 százalék között csökkent a volumen az előző év azonos hónapjához képest. Lassult a növekedés üteme a legnagyobb alág, a feldolgozóipari termelés több mint egynegyedét adó járműgyártásban: a termelés volumene – az előző havi két számjegyű bővülés után – októberben 5,1 százalékkal emelkedett. A második legnagyobb súlyú alág, a feldolgozóipari termelésből mintegy 12 százalékkal részesülő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása gyakorlatilag az előző év októberének szintjén maradt. Az iparág két domináns szakágazatából a kisebbik, híradás-technikai berendezés gyártása jelentősen visszaesett (17,1 százalék), míg a nagyobbik, elektronikus fogyasztási cikkek gyártása bővült (15,6 százalék).

A feldolgozóipari rangsorban harmadik alág, a feldolgozóipari termelés közel 12 százalékát képviselő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 0,2 százalékkal mérséklődött, elsősorban az összes értékesítés mintegy 40 százalékát adó külpiaci eladások csökkenése miatt. Átlag feletti növekedést regisztráltak két közepes súlyú alágban: a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártásában (3,0 százalék), valamint a gép, gépi berendezés gyártásában (3,4 százalék), ez utóbbiban főként a motor, turbina gyártása szakágazat teljesítményének eredményeként.

Az év minden hónapjában nőtt eddig a kisebb súlyú fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység: októberben 6,5 százalékkal. Az alág három ágazata közül a legnagyobb mértékben, 16,6 százalékkal a nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenység bővült. Harmadik hónapja mérünk visszaesést a közepes súlyú kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban: a kibocsátás októberben 1,4 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy évvel ezelőtt. Az alágak közül a legnagyobb mértékben, 1,8 százalékkal a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása maradt el az egy évvel korábbitól, többek között az előző év októberének magas termelési szintje miatt.2014 októberében a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése 2,3 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest. Az új belföldi rendelések 1,3 százalékkal csökkentek, míg az új exportrendelések 2,9 százalékkal nőttek. Az összes rendelésállomány 15,5 százalékkal haladta meg az előző év októberit.

2014 első tíz hónapjában – 2013 azonos időszakához viszonyítva – az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 5,5 százalékos bővülése a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében 2,3 százalékos létszámnövekedés mellett következett be.

2014 január–októberében Magyarország minden régiójában nőtt az ipari termelés az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb mértékben a Nyugat-Dunántúlon (17,2 százalék), míg a többi régióban 1,8 és 17 százalék között bővült a termelés volumene.