Kiszorítósdi a multikkal
Kiszorulhatnak Magyarországról a nagy kereskedelmi multik, miután kormány radikálisan megemelte a láncok élelmiszerbiztonság-ellenőrzési díját – áll a New York Times honlapjának videóösszeállításában. A tudósítás szerint az is fenyegeti a cégeket, hogy be kell zárniuk, ha két éven át veszteségesek.
Az amerikai honlapnak Kovács Zoltán kormányszóvivő azt mondta, hogy ezek a nagy vállalatok dömpingárakat alkalmaznak, és éveken keresztül hajlandók finanszírozni a ráfizetést, csakhogy megszabaduljanak a kisebb konkurenciától. Az Auchan diszkriminatívnak minősítetett az új rendelkezéseket.
A Kereskedelmi Szövetség a Klubrádió által szemlézett tudósítás szerint azt állapította meg, hogy a vásárlók nagy többsége azt szeretné, ha a multik maradnának. A tervek szerint jövőre sávos, 0 és 6 százalék közötti mértékű lesz az élelmiszerlánc-felügyeleti díj. A napi fogyasztási cikkeket értékesítő üzletekre kirótt díj mértékét az e tevékenységükből származó, jövedéki adó és népegészségügyi termékadó nélkül számított előző évi nettó árbevétel alapján számolják ki. 500 millió forintos nettó árbevételig nem kell fizetni. A legmagasabb, 6 százalékos a 300 milliárdot meghaladó árbevétel fölött lesz a teher.
A javaslat a franchies rendszerben működő CBA-t, a Reált, és a Coop-ot tulajdonképpen nem érinti. „Mi lesz a hazai termékek sorsa, miután jelentősen emelik az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat?” címmel intézett írásbeli kérdést a magyar kormányhoz Magyar Zoltán. A jobbikos honatya szerint a jövő évi adócsomag egyik legveszélyesebb eleme az élelmiszerlánc-felügyeleti díj drasztikus emelése, mellyel „a hazai mezőgazdasági termelőket és késztermék gyártókat hozhatják kilátástalan helyzetbe”. Úgy vélte, hogy a multi cégek többek között elbocsátások révén fogja megspórolni az újabb terheket, valamint külföldről fognak behozni még olcsóbb termékeket a hazai élelmiszerek rovására.
Magyar a jövő évi büdzsé tervezetéből azt olvasta ki, hogy a felügyeleti díj növelésével, az előző évekhez képest 30 milliárdos többletbevételre számít a kormány, ebből 15 milliárdot közvetlenül fordít vissza a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalba (Nébih), a másik 15 milliárdot pedig közvetetten, a kormányhivatalokon keresztül, az összegekből mindössze 3 milliárdot fordítanak fejlesztésekre.
"A 2014. évben befizetett felügyeleti díj összege 10 milliárd forint, ez 2015-ben várhatóan 23-24 milliárdra emelkedik, ez az összeg megoszlik a megyei kormányhivatalok és a Nébih között” – írta válaszában a földművelésügyi miniszter. Fazekas Sándor hangsúlyozta, a bevételből befolyó összeg 10 százalékát fejlesztésre fordítják, 60 százalék a területi ellenőrzéseket végző megyei kormányhivatalokat illeti, 40 százaléka a Nébih-et.
A költségvetési bizottságban tárgyalt múlt heti módosító javaslatban a díjból már csak 6,4 milliárdos pluszbevétellel számoltak, ezzel párhuzamosan a Nébih költségvetési támogatását megszüntetnék. A hivatalban többet költenek majd személyi juttatásokra 540 millióval, de kevesebbet a működésre.
A tárcavezető a módosítás céljának azt nevezte meg, hogy azok az áruházak, amelyeknek magasabb az árbevételük, nagyobb arányban járuljanak hozzá az élelmiszerlánc-biztonsághoz. Fazekas közölte, hogy a befolyt díjból a 2013-2022-ig terjedő stratégiájuk szerint többek között új ügyeleti rendszert vezetnének be, mely alapján éjszakai, hétvégi és egyéb rendkívüli munkavégzés elrendelése szükségessé válhat. Erőteljesebb hatósági jelenléttel lépnének fel a feketegazdaság ellen, javítva a hazai élelmiszer-vállalkozások versenyhelyzetét. Laboratóriumi fejlesztések révén segítenék a rossz minőségű, egészségre ártalmas élelmiszerek (amelyekről több tájékoztatást is tartanának) forgalomból való kivonását.
