Cégvilág

Szeged mellett kutat a Mol

Indulnak a háromdimenziós mérések azon a Szeged közeli szénhidrogén-lelőhelyen, amelynek olajára alapozva a Mol Magyarország lassítani szeretné hazai felhozatalának csökkenését. A lelőhely jellemzői kis robbantásokkal nyert adatokkal mérhetők fel. A szénhidrogén-iparhoz, a bányászathoz és az útépítéshez kapcsolódóan tavaly több tucatnyi robbanószer-használati engedélyt adtak ki a bányakapitányságok.

Januárra és februárra ütemezte a Mol Nyrt. alvállalkozója azokat a robbantásokat, amelyekre azért van szükség, hogy pontosan meg lehessen határozni a Szeged közeli olajkoncessziós terület olajkincsének pontos elhelyezkedését. Olyan, háromdimenziós (3D) vizsgálatokról van szó, amelyek során a szakértők kis robbantásokkal keltett hullámok visszaverődése alapján alkotnak képet a szénhidrogént rejtő szerkezetek tulajdonságairól.

A Mol Magyarország tavaly írt alá koncessziós szerződést az ásotthalmi területet is érintő, Szeged-medence Nyugat nevű koncessziós területen indítandó kutatásról és termelésről. A három éves kutatási programra 5,6 milliárd forintot szán. Az előkészületek már tavaly megkezdődtek, a mostan induló, 3D-s mérések lezárultával pedig még az idén elvégezheti az első fúrást a közvetve a Mol-csoporthoz tartozó Rotary a 120 négyzetkilométeres területen.

A koncessziós terület egésze mintegy 350 négyzetkilométer, és onnan az előzetes becslések szerint 25 millió hordó olaj egyenértéknyi szénhidrogén (főként olaj) termelhető ki, erről Szakál Tamás, a Mol Magyarország kutatás- termelés igazgatója nyilatkozott korábban a Világgazdaságnak.
Még gazdagabbnak ígérkeznek a Forráskút, Ásotthalom és Mórahalom környéki szerkezetek, de a további kihozatalnak határt szabnak a földtani adottságok.

A szegedi lelőhely kiaknázásával lassítható a Mol – és egyben Magyarország – hazai olaj- és gáztermelésének csökkenése, amit 5 százalék alatt akar tartani az évi 1,5-1,8 milliárd köbméter gázt és 500 ezer tonna kőolajat felhozó társaság. Termelése a hazai szénhidrogén-felhasználás ötödének felel meg. Az új koncessziós terület közel esik a Mol hazai kőolaj termelésének mintegy felét adó Algyő és Algyő környéki mezőkhöz.

Az ásványok kutatásához és kinyeréséhez szükséges robbantásokra bőven van példa minden évben az országban. A robbanóanyagok használatát a bányakapitányságok jellemzően szénhidrogén-kutakhoz kapcsolódó munkákhoz, kisebb részben a bányászattal és útépítésekkel összefüggésben engedélyezik. 2014-ben egyedül a Szolnoki Bányakapitányság 46 „kutas” engedélyt adott ki, a legtöbbet a Geoinform Kft.-nek, amely meghatározó részben a Molnak dolgozott.

A robbantók között volt még a Schlumberger Logelco, a megbízók között pedig a Magyar Horizont Kft. Sok robbantás volt a Pécsi Bányakapitányság területén is. Ott az előbbiek mellett a Mát-Er Kft. útépítéshez kapott engedélyt, a Basalt Középkő Kft. egy bazaltbányához, a KL Demex Kft. Bátaapátiban arra, hogy ott az RHK megbízásából részt vegyen a radioaktív hulladéktároló kialakításában. A bátaapáti piacra alapozva helyi robbanóanyag-gyárat és -kereskedést nyitott az Austin Powder Kft. A Budapesti Bányakapitányság területén egy Zsámbék közeli dolomitbányában és a márianosztrai andezitbányában kellett robbantani.

Szigorú feltételek

A Szeged melletti robbantásokat a Detonet Kft. végzi. majd, a Szolnoki Bányakapitányságtól várt engedéllyel. A robbanóanyagot a 10-15 méter mélyre lefúrt, 6-12 centi átmérőjű lyukakban fogja elhelyezni. Az előírások szerint a munka nappal, természetes világítás mellett, a védendő létesítményektől a biztonságost is meghaladó távolságban, robbantási őrség felügyelete alatt folyik majd. A konkrét helyszín az Ásotthalom-Dél 3D kutatási területen lévő öt település körzete, a Natura 2000-es területek kivételével. A Detonet családi vállalkozás tavaly is dolgozott a Molnak, Bács-Kiskun megyében.


Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek