Teljesítette a 25 ezer ingatlan befogadására vonatkozó tavalyi tervet a Nemzeti Eszközkezelő (NET) Zrt., miután 2014 utolsó negyedévében 2697 lakást vett meg – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által közzétett adatokból. A társaság ugyanis – korábbi közlése szerint – a 2012. január elsejei indulástól számítva a 2014. augusztus 31-ig terjedő időszakban 22 593 ingatlanfelajánlást fogadott be, így már a szeptember havi adatokat nem számítva is sikerült hozni a célkitűzést.
Az eszközkezelő értékelése szerint a NET-program hatékonyságát mutatja, hogy a programban felhasznált minden egyes költségvetési forint 2,16 forint hitelintézeti követelést vált ki. Az indulás óta felhasznált 39,5 milliárd forint költségvetési forrás a múlt év augusztusáig összesen 85,3 milliárd forint jelzáloghitel tartozásból fakadó hitelintézeti követelést szüntetett meg. A NET- programba bekerült hiteladósok tehát jelentős tehertől szabadulnak meg, átlagosan 8 millió forint jelzáloghitel tartozás visszafizetése alól mentesülnek. A felajánlott ingatlanok átlagos forgalmi értéke a jelzálog-hitelszerződés megkötésekor 8 millió forint volt, az ebből számított NET által fizetendő átlagos vételár 3,6 millió forint körül alakult.
Az eszközkezelőnek értékesített ingatlanoknak kulcsszerep jutott tavaly is a nem teljesítő ingatlanfedezetes hitelállomány kezelésében. A jegybank adatai szerint a tavaly kényszerértékesített 10869 lakás 80 százalékát az eszközkezelő vette meg, az ingatlanok nagyjából 15 százalékát adta el maga a tulajdonos, és csak nem egészen 5 százaléknyi volt azoknak a lakásoknak az aránya, amelyeket végül a pénzügyi szolgáltatók értékesítettek. (Utóbbi azt jelenti, hogy tavaly egész évben mindössze 538 lakás akadt, amelyet a bankok és más pénzügyi szolgáltatók adtak el bedőlt követelésük csökkentése érdekében.)
Az viszont jól látszik, hogy a kényszerértékesítéseknél tavaly felgyorsultak az események 2013-hoz képest: az eladott lakások száma több mint duplája ugyanis a megelőző évi 5394-nek. Az adós által eladott lakások száma ugyanakkor visszafogottabb ütemben emelkedett az átlagnál, viszont a NET által megvásárolt, és a pénzügyi szolgáltatók által eladott lakásoké jóval több mint duplájára emelkedett.
Ami pedig a tavalyi utolsó negyedévet illeti, ott is hasonlóan alakultak az arányok, mint az év egészében. A bankok ugyanakkor már csak 54 lakást adtak el az év utolsó három hónapjában, amely az összes kényszerértékesítés nem egészen két százalékát jelentette. Az MNB adatai szerint az eszközkezelő – hasonlóan a korábbi időszakokhoz – Szabolcs-Szatmár-Bereg, illetve Pest megyében vette át a legtöbb ingatlant (ez a két megye hozta a tranzakciók nagyjából 20 százalékát), Budapesten viszont mindössze 162 ingatlant vettek át. Arányai alapján egyébként az adós által eladott lakásból Budapesten van a legtöbb, nyilvánvalóan az átlagnál jóval nagyobb forgási sebesség miatt.
Nem gond, ha előbb jön az utalás
A fogyasztók a banki elszámolási értesítő kézhezvételét követő 30 napig nyújthatnak be panaszt pénzügyi intézményüknél – hívta fel a figyelmet tegnapi közleményében az MNB, arra reagálva, hogy egyes szolgáltatók már a napokban, az elszámolási értesítő megérkezése előtt megkezdték a visszajáró összegek átutalását. A jogszabály nem zárja ki – írta az MNB közleménye –, hogy egy piaci szereplő az értesítő kiküldése előtt például elektronikusan, vagy telefonon tájékoztassa ügyfelét az elszámolt összeg jóváírásáról, vagy teljesítse a kifizetést. Ez azonban nem pótolja a hivatalos értesítést, és nem rövidíti le az ügyfél panasztételi lehetőségének időtartalmát sem.
