Cégvilág

Friss pénzt hoz a Leader

A Leader programok egyes tagállamokban már más uniós források lehívásának katalizátorai, az így elköltött vidékfejlesztési pénzek mellé számos alapból igényelhetnek EU-támogatást a helyi szervezők – állapította meg a KPMG kutatásában. A kistelepülésekre fókuszáló program vitás pont Brüsszel és a kormány között.

A Leader programokat levezénylő, a helyi köz-, magán- valamint civil szféra képviselőiből álló Helyi Akciócsoportok, vagyis a HACS-ok érettségét jól mutatja, hogy a komoly tapasztalattal rendelkező tagállamokban már más uniós forrásokat is le tudnak hívni a Leader keretében megvalósított projektekhez – derül ki egy a KPMG által nemrégiben végzett nemzetközi kutatásból. A döntően a kistelepüléseket megcélzó uniós vidékfejlesztési program nem jelent túl sok megkötést a tagállamok számára, más uniós támogatási formákhoz képest az egyes országoknak meglehetősen nagy a mozgástere. Ennek megfelelően a Leader eredménye is jelentősen eltér. Ezeket a megoldásokat vizsgáltaa Földközi-tenger térségében a KPMG magyarországi csapata.

A cég szerint nagyon eltérő az egyes országokban a HACS-ok autonómiája és felhatalmazása. Szardínia szigetén például a stratégiáért és a pályázatok kiírásáért felenek a helyi közösségek, a döntést nem itt hozzák. A másik véglet, ahol a projektkiválasztáson és szerződéskötésen túl a Leader keret költségvetése felett is a HACS-ok diszponálnak, mint például Mallorcán. Ez utóbbi gyakorlat elsősorban a régebbi és sikeres Leader kultúrával rendelkező országokra jellemző – áll a KPMG elemzésében.

A HACS-ok eredményességének egyik legbeszédesebb mutatója ugyanakkor az, hogy a Leader mellett mennyi forrást tudnak megszerezni más EU-s támogatási forrásokból – mondta el lapunknak Cserháti Gábor. A KPMG igazgatója szerint a 2020-ig tartó támogatási ciklusban már Magyarországon is érdemes lehet elmozdulni ebbe az irányba.

Egyelőre nem tudni, hogy ebben a ciklusban milyen szerepet tölt be a vidékfejlesztésen belül a Leader program. A magyar kormány tavaly szeptemberben nyújtotta be vidékfejlesztési tervezetét az Európai Bizottságnak, az egyeztetések azóta is zajlanak. A kormány szerint a program benyújtását hátráltatta, hogy a bizottság késlekedett a keretfeltételeket meghatározó jogszabályok megalkotásával. A probléma valóban nem egyedülálló, tavaly december végéig mindössze hat tagállami programot fogadott el Brüsszel.

Sajtóértesülések szerint azonban a késlekedés egyik oka a Leader programokat érintő véleménykülönbségben keresendő. A helyieket döntési helyzetbe hozó program nagy támogatást élvez Brüsszelben, és a vidékfejlesztési pénzekből minimum 5 százalékot a Leader kezdeményezésekre kell fordítania minden tagállamnak. A magyar kormány azonban a következő támogatási ciklusban több más prioritás mentén képzeli el a vidékfejlesztési program megvalósítását, de az alapelvárásként megjelölt 5 százalékot mindenképpen teljesíteni fogja.

Hatvanmilliárdos program

Jelenleg 95 helyi akciócsoport működik Magyarországon, amelyek a számukra kötelezően előírt projektértékelési feladatokon túl a 2013-ig tartó programozási időszakban adminisztratív ellenőrzési feladatokat is elláttak. A jelen állás szerint a 2014–20-as időszakban előreláthatóan ilyen típusú átruházott feladatokat nem kapnak a HACS-ok. A Leader tengelyből összesen eddig közel 60 milliárd forintot sikerült lehívni, ez a rendelkezésre álló 83 milliárd forint forráskeret nagyjából 73 százaléka. A program megvalósítására és költségeire összesen az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap kifizetéseinek 5,4 százaléka ment el, amelyből 15 ezer projektet támogatott az EU. Ezek 35 százaléka lezárult, 52 százalék esetében viszont az elszámolás, vagy a megvalósítás még jelenleg is folyamatban van.


támogatás LEADER vidékfejlesztés
Kapcsolódó cikkek