Cégvilág

Képek egy eltűnt világból

A háború előtt az arisztokrácia kedvenc festője volt Batthyány Gyula, akinek képei a rendszerváltás után újra divatba jöttek, a több tízmilliós kategóriába kerültek, és lehet még bennük ártartalék

A Kieselbach Galériában árpilis 16-ig látogatható az eddigi legteljesebb kiállítás Batthyány Gyula életművéből. Erre az alkalomra megjelent egy újabb monográfia is a festőről a tárlatot rendező Molnos Péter tollából. A közel 100 kiállított festmény többsége magángyűjteményekből, néhány a Magyar Nemzeti Galériából érkezett, több közülük eddig még nem volt látható a nyilvánosság előtt.

A festmények mellett videóra vett tárlatvezetést is kapnak a látogatók amelyen a kurátor pótolja hiányzó ismereteinket a 60-70 évvel ezelőtti világ történeti összefüggéseiről. Az impozáns belső térbe bekerült néhány tárgy a festő hagyatékából is, mint például gróf Batthyány Lajos, az első független magyar kormány kivégzett miniszterelnökének gondolkodószéke.

Batthyány Gyula a 20. századi magyar festészet történetének egyik legizgalmasabb alakja, sorsa egyszerre kész regény és 20. századi típustörténet arról, mennyire determináló volt valakinek a származása. Festői stílusa azonnal felismerhető, témái unikálisak, egyrészt az arisztokraták titkos belső világa, bálokkal, lóversenyekkel, társasági eseményekkel, másrészt a külföldi egzotikus utazások. Az irigyelt világot ábrázoló vásznakat sokan szívesen akasztják ki otthonukban, irodáikban, közgyűjteményben azonban alig őriznek Batthyány műveket, 1945 után az arisztokrata származású festő börtönben, illetve mellőzöttségben élt, elfeledve halt meg.

A MNG raktári nyilvántartásában mindössze hat képpel szerepel, jelenleg egyetlen magyarországi múzeumban sincs kint a falakon. A műkereskedelemben ellenben annál népszerűbb, a kilencvenes évektől újraindult hazai árverések egyik kulcsszereplője. A Batthyány művek árai az aukciós piac újraindulásakor még csak a 100 ezres nagyságrendben mozogtak. Kieselbach Tamás egy 1983-as árra is emlékszik: a BÁV Kígyó utcai üzletében 2500 forintért adtak el egy női portrét. Az ezredforduló környékén Batthyány aukciós árai átlépték a milliós nagyságrendet, 2004 körül pedig már stabilan meghaladták az 5 millió forintot. 2006-ban született életműrekordja 32 millió forint. A 2009-re hozzánk is elérkező gazdasági válság hatására megtorpant az árnövekedése (mint mindennek), kevesebb kép is került ki a piacra, a tulajdonosok „ráültek“ a Batthyány festményekre.

A 20-30 milliós képei nem mondhatók általánosnak, de műkeresekedelmileg Batthyány jól eladható kategória. Festményei tetszetősek, mondénok, és kereskedelmileg nagyon jók a témái, az átlagára 15-20 millió körül van jelenleg. A hazai árszint kialalására nem volt ugyan hatással, mégis érdekesek a külföldi árverések. Batthány azon kevés magyar festők egyike, aki előfordult a hetvenes-nyolcvanas években Nyugat-Európa műkereskedelmében, éppen arisztokrata származása, kapcsolatrendszere és nagyvilági témái miatt. Akinek van pénze festményt venni, mindig szívesen választ ilyesmit. Batthyány Gyula 1986-os német aukciós leütési ára, egy nagyméretű, sérülésmentes, jó színekkel megfestett kvalitásos festmény esetében 10 ezer márka ( 300-400 ezer forint akkori árfolyamon) körül járt. Hasonló festménye itthon legfeljebb 60 ezer forintot ért. Ennek a két összegnek, amikor már festményeket lehetett kivinni az országból, közelednie kellett.
Szükségszerű, de egyébként nem túl gyors folyamat volt, lassan lett a 60 ezerből 80-100-120 ezer forint, ami aztán a kétezres évek elején felpörgött, de még mindig lehet benne tartalék. A további áremelkedést elősegítené, ha közgyűjteményekbe és ezzel együtt a művészeti kánonba is bekerülne.


A legdrágább festmény

A két világháború között Batthyány Gyula a magyar arisztokrácia legkedveltebb festője volt. Főnemesi származása, előkelő megjelenése, dekoratív festői stílusa egyaránt az elit elsőszámú kedvencévé tette. Odescalchi hercegnőtől Andrássy Katalinig, Esterházy Pálnétól Pongrácz Jenőnéig hosszan folytatható azoknak a sora, akik arcképet kértek tőle. A szellemi elit tagjai is előszeretettel ültek modellt Batthyány Gyula műtermében. Az „Előkelő hölgy képmása, háttérben az esti Budapesttel” című festmény modellje, a mondén nagyvilági hölgy a festő Hunyadi János úti műtermének teraszán ül, lába előtt hever a város, szó szerint és átvitt értelemben egyaránt. Budapest szinte valamennyi nevezetes épülete felvonul: sejtelmes fényeivel a Lánchíd, a Bazilika, a Mátyás templom, a Parlament és a királyi vár kupolája. Ez a látvány is növeli a festmény értékét. A Kieselbach Galéria 2006 októberi aukcióján 18 millió forintról indult érte a licitálás, 32 milliónál koppant a kalapács. A festmény reprodukálva volt többek közt 1914-ben a Nyugatban, 2000-ben az Új művészetben.


műkincspiac műkincsek kiállítás
Kapcsolódó cikkek