Kész az első nettérkép

Elkészült az első változata annak a térképnek, amely a következő években az európai uniós forrásból megvalósuló szélessávú infrastruktúra fejlesztések alapjául szolgál majd. Az adatbázisban összesen mintegy hárommillió házszám szintű cím szerepel, és ezek közül nagyjából 1-1,2 millió olyan van – a végső szám az utolsó szolgáltatói nyilatkozattétel után áll majd elő április elejére – ahol jelenleg nem elérhető legalább 30 Mbit/s képességű internetszolgáltatás. Az infrastruktúra birtokosoknak lehetőségük van még a jövő héten nyilatkozni, hogy önerőből 2018. december 31-éig hol kívánnak hálózatot építeni, a fennmaradó házszámok lefedésére lehet majd pályázni uniós forrásból – tudtuk meg Kis Gergelytől, a felmérést végző eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. partnerétől. A Digitális Nemzet Fejlesztési Program (DNFP) keretében 2018-ig meg kell teremteni a lehetőséget, hogy valamennyi hazai háztartás legalább másodpercenként 30 megabites letöltési sebességet kínáló internetkapcsolathoz juthasson hozzá, illetve az otthonok felében a legalább 100 Mbit/s-os hozzáférés a cél. A jelentős hálózatfejlesztéshez európai uniós források állnak rendelkezésre. A DNFP keretében megvalósuló infrastruktúra bővítésre mintegy 80 milliárd forintnyi vissza nem térítendő, illetve 47 milliárd forint visszatérítendő pályázati összeg lesz elérhető.

A távközlési szolgáltatók, illetve a márciusban lezajlott konzultáció eredményei alapján jelenleg mintegy 786 ezer olyan lakossági házszám van az adatbázisban, ahol nem elérhető a 30 Mbit/s-os sebesség, illetve további 212 ezer, ahol egyáltalán nincs szélessávú infrastruktúra. Ezen túlmenően 110 ezer olyan üzleti célú házszám van még az országban, ahol szintén nincs 30 Mbit/s-os kapcsolatra képes hálózat, de ezen adatokban vannak átfedések a lakossági házcímekkel. Az eddigi adatok alapján elkészült térképet a következő napokban a szolgáltatók véleményezhetik és az eNET közlése szerint várhatóan április 7-9 körül készül majd el a végleges adatbázis.

A vezetékes szélessávú pályázati konstrukció várhatóan június végéig áll össze, és a tervek szerint még idén nyáron megjelennek az első kiírások. Az infrastruktúra fejlesztés komoly lehetőséget kínál a távközlési cégeknek, azonban nagy kérdés, hogy milyen feltételek mellett valósíthatják meg ezeket a beruházásokat. Egyértelműnek tűnik, hogy a szűk határidő miatt az engedélyeztetési folyamat jelentős leegyszerűsítésére lesz szükség. Ennek kapcsán a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság közelmúltban tartott háttérbeszélgetésén jelezték, hogy akár már májusban életbe léphetnek azok a jogszabályok, amelyek felgyorsíthatják az engedélyeztetést.

Fehér foltok

Csongrád és Bács-Kiskun megyében található a legtöbb olyan házcím, ahol semmilyen vezetékes internetes infrastruktúra nincs a hazai netes lefedettséget mutató térkép szerint. A legfeljebb 30 Mbit/s-os hálózattal lefedett területek legsűrűbben a dunántúli, dombvidéki területen találhatók, de például Győr-Moson-Sopron megyében is számos olyan település akad, ahol csak ilyen minőségű kapcsolat érhető el. Érdekesség, hogy Budapesten is sokak számára egyelőre csak álom a gyors internet, így például Csepel jelentős részén, Dél-Pesten, illetve a 12. kerület hegyvidéki területein.