Felgyorsítják az útépítéseket
Az engedélyezési eljárás elhúzódását a többi között azzal akadályoznák meg, hogy megadottnak tekintenék az önkormányzatok hozzájárulását akkor is, ha az építtető megkeresésétől számított 30 napon belül nem nyilatkoznak. A közútfejlesztés és felújítás során létrehozott közművek a műszaki átadás után ingyenesen kerülnének a korábbi tulajdonos birtokába. A közúthoz tartozó vízilétesítmények üzemeltetése kikerülne a vízügyi igazgatóság feladatai közül, és a javaslat szerint felülvizsgálnák a kivitelezés során felmerülő régészeti gyakorlatot is. A megelőző feltárás során – résztevékenységek esetében – a munkát nem akkreditált intézmények is végezhetnék, a feltárás időtartamát pedig 30 napban szabnák meg. A kulturális örökség védelméért felelős miniszter gyorsított eljárásban, soron kívüli feltárást rendelhetne el abban az esetben, ha az előkerült lelet nem megóvható a kivitelezés hátráltatása nélkül. A beruházónak és a kivitelezőnek ettől számítva 8 napot kellene várnia, mielőtt folytatja a munkát – kivéve, ha újabb feltárást elrendelő miniszteri döntés születik.
Számos ponton módosulnának a kártalanításra, kisajátításra vonatkozó szabályok is. Ha az igénybevétel az ingatlan rendeltetésszerű használatát jelentős mértékben akadályozza vagy ellehetetleníti, a tulajdonos követelheti, hogy az állam vásárolja meg azt. A vételár adó -és illetékmentes. Mivel az ezer forint alatti kártalanítási összegek átutalása gazdaságtalan, a javaslat szerint ezekre csak akkor kerülne sor, ha a jogosult ezt kifejezetten kéri. Ha a feleknek nem sikerül megállapodniuk a kártalanítási összegben, a területet kisajátítják. A végrehajtást bizonyos esetekben akkor sem függesztenék fel, ha a kisajátító pert indít a kártalanítási összeg csökkentéséért. Megakadályoznák azt is, hogy az ingatlanokat értékesíteni lehessen a kisajátítási eljárás kezdete után. Ezen kívül a kártalanítási összeg akkor is letétbe helyezhető lenne, ha a jogosult személy elhunyt, hagyatéki eljárás hiányában azonban az örökös személye még nem szerepel a közhiteles nyilvántartásban.
Alagút építésénél – mivel ezek a legdrágább fejlesztések, így akadályozásuk jelentős társadalmi károkat okozna – a tulajdonosok kötelesek lennének tűrni az ingatlan igénybevételét, illetve hogy azon jogerős építési engedély birtokában az alagút biztonságos üzemeltetéséhez szükséges létesítményeket helyezzenek el. Erről a közút nyomvonalának kijelöléséről szóló kormányrendelet hatálybalépését követő harminc napon belül, annak hiányában pedig legkésőbb az építési engedély iránti kérelem benyújtásával egyidőben értesítenék a tulajdonost, aki az értékcsökkenésnek megfelelő értékű kártérítésre tarthat igényt. Ezt a forgalomba helyezést követő két évig igényelheti, és jogosult az üzemeltetés során esetileg okozott károk megtérítésére is. A kormány egyszerűsítené a nyomvonallal érintett területsáv és a védettségi időtartam meghatározásának módját is: előbbi kijelölésére rendeletet bocsátanak majd ki, utóbbit pedig az eddigi gyakorlattal ellentétben a fejlesztések ütemtervéhez igazítják.
Vasútfejlesztés során az építtető vagyonkezelésébe kerülnének a Nemzeti Földalapba tartozó földek is. Az átlagosnál jobb minőségű termőföldek hasznosítása a javaslat szerint korlátozható volna a kiemelt jelentőségű közlekedési fejlesztések esetén, ha a nyomvonalat máshol nem lehet kiépíteni.
Kiemelt ügyek
A kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra beruházások esetében rendeletben jelölhet ki azokkal összefüggő kiemelkedő jelentőségű ügyeket, és ugyanígy intézheti a részletszabályozást is – olvasható a törvénytervezetben. A környezetvédelmi engedélyek az általános 5 helyett 10 évig volnának érvényesek, egyes beruházások esetén pedig az építési engedélyezési eljárás akkor is lefolytatható lenne, ha az ahhoz szükséges környezetvédelmi engedély felülvizsgálata még nem zárult le.
