Fikció tankönyv helyett

Nemcsak az olvasókat, hanem a vásárlókat sem veszítette el az elmúlt években a hazai könyvpiac: tankönyvek nélkül tavaly már 1033 könyv jelent meg 17,9 milliós példányszámban és 1737-es átlag példányszámban. A tankönyvekkel együtt számított könyvpiac 2012-ben alig haladta meg az 58 milliárd forintot, tankönyvek nélkül 2013-ban 43,9 milliárd forint volt, 2014-ben pedig 44,3 milliárd forint, ami 0,95 százalékos forgalmi növekedést jelent – derült ki a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete (MKKE) adataiból. Ez azért is örömteli, mert 2008 óta öt éven át csökkent a könyvek piaca, és miután 2013-ban is növekedést regisztráltak, az egyesület reményei szerint ezek a számok azt fejezik ki, hogy elindult a magyar könyvkiadás forgalmának tartós növekedése. Vagyis több könyvet vettek az emberek, de a kiadók anyagi helyzete nem lett sokkal stabilabb. Ha egy regényből elfogy öt-tízezer példány, az már sikernek számít.

A közoktatási tankönyvek elmúlt évi forgalmáról nincs hiteles adat, ugyanis az államosított tankönyvkiadók, valamint a közoktatás tankönyveinek országos szintű forgalmazását végző Könyvtárellátó Nonprofit Kft-tól az MKKE nem kapta meg a kért információt. Az elmúlt két esztendő legfigyelemreméltóbb statisztikai fejleménye, hogy a több mint 15 és fél milliárdos közoktatási tankönyvkiadás adatainak mellőzésével a könyvpiac legnagyobb forgalmú ágazata a szépirodalom, pontosabban a fikciós művek kategóriája lett. Az ide sorolható művek tavalyi 13,9 milliárd bruttó forgalma a könyvpiac harmadát képviseli. Nincs még egy ország Európában, ahol a fikciós könyvek ekkora népszerűségnek örvendenének.

A meghatározó könyvkiadói ágazatok közül az ismeretterjesztő könyvek kategóriájában 2013-ban 10 százalékos visszaesés volt, ami 14,7 milliárd forintos helyett mindössze 13,3 milliárd forintos forgalmat jelent. Tavaly viszont legalább már megállt a csökkenés és 13,4 milliárd forintos bevételt eredményeztek ezek a könyvek. A felsőoktatási könyvpiac forgalmának bevallásakor a kiadók egy része korábban azért sorolhatta át ide ismeretterjesztő művei forgalmának egy részét, mert míg a szakkönyvek és tudományos művek forgalma után kompenzációs reprográfiai díjban részesülnek, az ismeretterjesztő műveik eladása után nem.

Nem meglepő, hogy 2014-ben is a magyar könyvkiadás legdinamikusabban fejlődő ágazatának a gyermek- és ifjúsági könyvkiadás bizonyult, a vásárlói érdeklődés tavaly is látványosan növekedett. Piaci részesedése immár közel 24 százalék és 10,5 milliárd forint. A növekedés dinamizmusát jól mutatja, hogy az elmúlt tíz évben a gyerekeket és a fiatalokat megszólító könyvek forgalma megduplázódott. Csupán becsült adat, hogy az e-könyvek az összpiaci forgalom 1 százalékát sem érték el.

A legnagyobb, közoktatási tankönyveket megjelentető cégek kiesésével az évi 1 milliárd forint forgalmat elérő könyvkiadók száma csökkent: 12 ilyen könyvkiadó könyvtermése képezi az összforgalom 46 százalékát, 53 cég produkálta a forgalom 85 százalékát. Míg tíz évvel ezelőtt a külföldi tulajdonban lévő könyvkiadók magyarországi piaci részesedése elérte az összforgalom egynegyedét, addig tavaly a külföldiek magyarországi leányvállalatai, valamint a tulajdonrészükkel működő vegyesvállalati kiadók már csak a szabadforgalmú könyvpiac 9,5 százalékát birtokolták.

A Central-csoporté az Animus fele

A Central Médiacsoport megvette az Animus Kiadó üzletrészének felét. Az Animus 1991-ben Gábor Anikó és Balázs István családi vállalkozásaként indult. Olyan sorozatokkal vált ismertté, mint a Kisokos zsebnyelvkönyvek, de az igazi sikert a Harry Potter-regények, illetve a skandináv krimik (köztük a Millennium-trilógia és Jo Nesbo művei) kiadása hozta meg számukra. Varga Zoltán, a Central Médiacsoport Zrt. tulajdonos-vezérigazgatója elmondta: a két kiadó tevékenysége szervesen kiegészíti majd egymást, hiszen míg a Central elsősorban az ismeretterjesztő és mesekönyvekkel, addig az Animus nagyrészt fikciós könyvekkel, bestsellerekkel van jelen a piacon. Az Animus továbbra is függetlenül, nevét megtartva jelenteti majd meg könyveit.