Hadüzenet a Gazpromnak

Nyolc közép- és kelet-európai tagállamban visszaél piaci fölényével a Gazprom – ezzel indokolta Margrethe Vestager, az Európai Bizottság versenyügyekért felelős tagja az, hogy a brüsszeli testület trösztellenes eljárást indított az orosz gázipari óriáscég ellen. A nyolc tagállam között van Magyarország is, rajtunk kívül a földgázát szintén döntően orosz forrásból beszerző Bulgária, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia és Szlovákia piaci szereplőivel kötött megállapodásokat kifogásolja a bizottság.

Brüsszel hivatalosan úgynevezett kifogásközléssel élt, vagyis levélben tudatta a Gazprommal, hogy 2012 augusztásban indított vizsgálatában milyen problémákat tárt fel a cég és az uniós tagországok között meglévő szerződésekkel kapcsolatban. Arra jutottak, hogy a Gazprom megsérti az uniós trösztellenes szabályokat egy a közép- és kelet-európai gázpiacok feldarabolására irányuló átfogó stratégiával. Ennek keretében például korlátozza vevőit a továbbértékesítésben. A nagykereskedőkkel és az ipari felhasználók egy részével kötött megállapodások ugyanis tartalmaznak területi korlátozásokat, ez lehet exporttilalom, az export engedélyhez kötése, vagy arra vonatkozó előírás, hogy hol kell felhasználni a megvásárolt gázt. A bizottság szerint ez akadályozza az Európai Gazdasági Térség belső piacán a szabad kereskedelmet.

A területi korlátozások egyes esetekben magasabb árakat is eredményeznek, emiatt a bizottság szerint a három balti országban, a lengyeleknél és a bolgároknál a nagykereskedők a Gazprom költségeit, illetve a referenciaárakat jelentősen meghaladó árakat fizetnek. Ez az árképlet, amely a szállítási szerződésekben szereplő gázárakat olajtermékek árához indexálja, a magyar szállítás esetében módosult, bár az új formula sem eredményezte az év elején a földgázárak jelentős csökkenését.

A Gazprom a piaci erőfölényét azáltal is kihasználta a bizottság gyanúja szerint, hogy Bulgária és Lengyelország esetében a gázszállításokat olyan nagykereskedői kötelezettségvállalások függvényévé tette, amelyek egyébként nincsenek összefüggésben a gázszállításokkal. Ilyen volt például, hogy a gázszállítás feltételéül szabták „egy Gazprom által irányított vezetéképítési projektbe való beruházást” (név említése nélkül itt a Déli Áramlatra utal a bizottság közleménye), vagy el kellett fogadni, hogy a Gazprom nagyobb fokú ellenőrzést szerez egy gázvezeték felett.

A vizsgálat jóval az előtt indult, hogy az ukrajnai konfliktus miatt elmérgesedett volna a viszony Moszkva és Brüsszel között. A bizottság érvelése azonban visszatükrözi az időközben elindított energiaunió főbb pontjait, elsősorban azt, hogy nagyobb átláthatóságot várnak el a tagországoktól a külső felekkel kötött szerződéseknél, illetve szem előtt tartják a rendszerek összeköthetőségét és az alacsonyabb árakat. Az éves szinten több mint 300 milliárd dolláros forgalmat bonyolító Gazprom pedig úgy domináns szereplője a régió földgázpiacának, hogy az egyes tagországok esetében is eltérő feltételeket szab meg.

Ha a bizottság vádjai igaznak bizonyulnak, nem csak árképzési módszerét kell megváltoztatnia az óriáscégnek, de akár árbevétele tíz százalékát elérő bírságot is kiszabhat rá az Európai Bizottság.

Az orosz óriáscég sajtóközleménye azt is hangsúlyozza, hogy a Gazprom szigorúan betart minden nemzetközi jogi szabályozást és azon országok törvényeit is, ahol a vállalatcsoport tevékenykedik. Az EU piacán érvényesített gázárképzési elvei pedig megfelel a piac többi szereplője, a termelők és exportőrök által alkalmazottnak.

Az orosz óriáscég sajtóközleménye azt is hangsúlyozza, hogy a Gazprom szigorúan betart minden nemzetközi jogi szabályozást és azon országok törvényeit is, ahol a vállalatcsoport tevékenykedik. Az EU piacán érvényesített gázárképzési elvei pedig megfelel a piac többi szereplője, a termelők és exportőrök által alkalmazottnak. A kelet-európai régió államai nagyon erősen függenek az orosz gáztól -->