BUX 42,980.64
-1.26%
BUMIX 3,812.78
-0.04%
CETOP20 1,817.1
-2.13%
OTP 8,990
-2.41%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
+2.80%
0.00%
+5.34%
ZWACK 17,400
+0.87%
0.00%
ANY 1,555
-0.32%
RABA 1,140
+1.33%
-1.44%
0.00%
-1.33%
0.00%
-0.66%
-2.81%
+0.26%
0.00%
+0.31%
OTT1 149.2
0.00%
-0.44%
MOL 2,862
-1.85%
-2.05%
ALTEO 3,000
-0.66%
-3.33%
-0.56%
0.00%
+2.63%
-1.19%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.59%
0.00%
0.00%
SunDell 45,600
0.00%
+0.76%
+0.41%
-3.25%
0.00%
+0.37%
NUTEX 11.25
-0.44%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
+1.42%
NAP 1,230
+2.50%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Így változtak a magyarok vásárlási szokásai

A háztartások napi fogyasztási cikkekre fordított költései növekedtek – egyre több alkalommal egyre nagyobb értékben vásároltak a GfK Kereskedelmi Analízisek tanulmánya szerint a tavalyi évben. A fogyasztói költések növekedése elsősorban az egyéb csatorna – főként a dohányboltok – piaci részesedésének bővülését eredményezte.

A vásárlók boltlátogatási döntéseiket tovább racionalizálták 2014-ben is a GfK Kereskedelmi Analízisek tanulmánya szerint. A háztartások kétharmada legfeljebb 3 boltot látogatott tavaly havi rendszerességgel.

A bolt megközelítésének módjainak arányában számottevő változás nem látható: többség továbbra is gyalog ment tavaly vásárolni, különösképpen a szupermarketekbe és a kisboltokba. Nem sokkal maradnak el azonban az autós vásárlások sem, amelyek különösen nagy jelentőséggel bírnak az egyszerre kis- és nagykereskedelmi platformként működő Cash&Carry csatornában, valamint az átlagnál magasabb az arányuk a nagybevásárlásokban fontos szerepet játszó hipermarketekben, illetve a diszkontokban. A tömegközlekedés átlagon felüli szerephez jut a drogériák, valamint a hipermarketek esetében.

Szintén racionalizálás mutatkozik meg a kártyás fizetések arányának alakulásában: a háztartások jellemzően a nagyobb összegű vásárlásokat fizetik ilyen módon. Az értékforgalom alapján ez az arány 2014-ben minimálisan, 30 százalékra nőtt a 2013-ban mért 29 százalékról. Míg a hipermarketekben ez az arány eléri a 49 százalékot, addig igen alacsony a kártyahasználat jelentősége a független kisboltok, illetve a lánchoz tartozó kisboltok esetében, ahol továbbra is a készpénzes vásárlás átlagon felüli mértéke jellemző.

A kereskedelmi csatornák közül 2014-ben a hipermarketek kettő, míg a kisboltláncok egy százalékpontot veszítettek piacrészükből. A diszkontok és szupermarketek tavaly is stabilan tartották 17-17 százalékos piaci részarányukat. Az adatok szerint ugyanakkor a lakóhelyhez közeli, jellemzően szűkebb áruválasztékot kínáló és jelentősen a saját márkákra támaszkodó diszkontüzletekben nagymértékben nőtt a kosárérték. Ez arra engedhet következtetni, hogy a nagybevásárlások egy része a városszéli hipermarketekből a diszkontokba helyeződik át. Ezzel szemben – nagyobb mértékben a nemzeti dohányboltoknak, kisebb mértékben pedig az online kereskedelemnek köszönhetően – növelni tudta piaci részesedését az „egyéb” csatorna a 2013-as értékhez képest 3 százalékponttal.

A hazai kereskedelmi szektor koncentrációja (72 százalék) összességében megközelíti a környező országokban jellemző szintet, amely például Horvátországban szintén 72 százalék, Csehországban 74 százalék, Ausztriába 76 százalék, de Szlovákiában már eléri a 81 százalékot. Ugyanakkor tőlünk keletre a hagyományos csatornák súlya jelentős.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek