Éled az európai lakáspiac

Az európai lakáspiacok továbbra is erősen megosztottak, számos országban még csökkennek a lakásárak: ugyanakkor egyre nő a lakásár-emelkedést tapasztaló országok köre – derül ki az FHB-lakásárindex legfrissebb, tegnap nyilvánosságra hozott elemzéséből. A lakáspiaci lejtmenetet követő trendforduló – áll az elemzésben – már nagyon sok országban bekövetkezett, amelyekben pedig még nem, ott is stabilizálódás látszik, vélhetően nem sok kell, hogy az országos átlagárak ismét emelkedésnek induljanak. Ugyanakkor más országokban a piac épp a pozitív, növekedési szakaszból vált ismét csökkenő pályára.

2013-ban a legnagyobb áremelkedést Írországban, az Egyesült Királyságban, Svédországban és Németországban tapasztalták, míg a legnagyobb esésre Olaszországban, Hollandiában, Spanyolországban és Portugáliában került sor. Akkor a gazdaságok egy része már túl volt a válság utáni trendfordulón, de számos más ország még csak közelített a piaci mélyponthoz. A képet viszont jelentősen átrendezte 2014: korábbi csökkenés után több államban növekedésre váltottak a lakásárak, például Portugália és Hollandia is elérte a mélypontot, aztán felívelő szakasz vette kezdetét. Ugyanakkor a legkorábban növekedésnek indulók közül egyesek ismét a negatív irányba fordultak. Ezek közé tartozik az Egyesült Királyság, és Németország is közel járhat egy trendfordulóhoz, mert a korábban kimagasló lakásárfelfutásuk visszaesett.

A két- vagy többlakásos épületekre vonatkozó építési engedélyek alapján szintén változatlanul vegyes képet mutatnak Európa országai, bár egyre több helyen indulnak be a beruházások, és egyre kevesebb helyen tapasztalható továbbra is esés a kiadott építési engedélyek számában. A tavalyi évhez hasonlóan zsugorodnak a lakásépítések Franciaországban, Írországban, Spanyolországban és Portugáliában, de utóbbi kettőnek az esetében 2014 egyes negyedéveiben a kiadott engedélyek száma már meghaladta az egy évvel korábbi időszakban regisztráltat. Ugyanakkor, bár az Egyesült Királyságban tavaly még növekedést mutatott az engedélyek száma, az idén itt is fordulat látszik, és – akárcsak a londoni áraknál – csökkenésről lehet beszámolni. Az FHB-index tavalyi elemzése alapján még a negatív trendet mutató országok közül is többnél valószínűsíthető az adatok alapján, hogy növekedési pályára állt: az építési engedélyek száma például hazánk mellett Lengyelországban is bővülést mutatott 2014-ben, a korábbi csökkenést követően.

Jelentősen emelkedett a kiadott engedélyek száma Dániában, Svédországban, Bulgáriában és Csehországban is, ennek ellenére utóbbi kettőnél még messze elmarad a válság előtti szinttől.
2014 nemcsak a lakáspiacoknál számított erős időszaknak, de a jelzáloghitelezési piacról is pozitív hírek érkeztek. A teljes jelzáloghitel-állomány az év során átlagosan 2,5 százalékkal növekedett az European Mortgage Federation számításai szerint. A leépülés a legnehezebb helyzetbe került országokat érintette tavaly – ilyen Spanyolország, Magyarország, Írország és Portugália –, ahol még folytatódott a lakosság eladósodottságának csökkenése. Magyarországon például a hitelkihelyezések jelentős bővülése ellenére összességében 6,8 százalékkal csökkent a lakossági jelzáloghitel-állomány, a korábbi hitelek kivezetésének hatására.