Megregulázzák az árubemutatókat szervező cégeket

Jóval átláthatóbban kell működniük a jövőben az árubemutatókat szervező vállalkozásoknak, és több, eddig gyakran alkalmazott ügyfélcsalogató eszközt is kiütne a kezükből a kormány – derül ki abból a törvényjavaslatból, amelyet KDNP-s képviselők nyújtottak be az Országgyűlésnek. A javaslat egyik fő eleme, hogy a kereskedelmi törvényt kiegészíti az árubemutatóval egybekötött termékértékesítés fogalmával, amely „a kereskedő vagy a nevében, illetve javára eljáró személy által a termék bemutatása és forgalmazása céljából szervezett utazás vagy rendezvény alkalmával folytatott kiskereskedelmi tevékenység”.

Emellett fontos változás, hogy a termékbemutatókkal foglalkozó kereskedők a jövőben kötelesek lesznek ügyfélszolgálat működtetéséről gondoskodni a személyes, valamint az írásban, telefonon és elektronikus úton történő ügyintézési lehetőséggel. Az ügyfélszolgálat működési rendjét, félfogadási idejét pedig a kereskedő úgy köteles megállapítani, és működésének feltételeiről gondoskodni, hogy az „lehetővé tegye a fogyasztók jogainak megfelelő érvényesítését”. Így a kereskedő köteles állandó ügyfélszolgálati irodáit a hét legalább egy napján este 8 óráig nyitva tartani, és elektronikusan, illetve telefonon keresztül is lehetővé tenni a felhasználóknak a személyes ügyintézés időpontjának előzetes lefoglalását.

A reklámtörvény módosításával pedig azt érnék el az előterjesztők, hogy az árubemutatóval egybekötött termékértékesítéshez kapcsolódóan tilos legyen az ajándékjuttatás és az ajándéksorsolás reklámja. A hitelintézeti törvényben pedig rögzítenék azt is, hogy az árubemutatóval egybekötött értékesítés során tilos legyen pénzügyi szolgáltatások nyújtása is.

A törvényjavaslat indoklása kifejti: az árubemutatóval egybekötött termékértékesítés a hagyományostól eltérő kereskedelmi formák egyike, ahol „az ügyletkötés természetéből adódóan a fogyasztók fokozott védelmet igényelnek”. Az indoklás rámutat emellett arra, hogy a vállalkozások a legtöbb esetben magányos időseket céloznak meg, részükre programokat szerveznek, ők pedig úgy érzik, hogy cserébe hálával tartoznak, és olyan magas áron kínált termékeket vásárolnak meg, amelyekre valójában nincs is szükségük. – Az ilyen módon értékesített termékek kifizetése – önerő hiányában – sok esetben súlyos anyagi terhet, drága hitelek felvételét jelenti az érintett családoknak, negatív következményei hosszú éveken át éreztethetik hatásukat – érvelnek az indoklásban.