Nem mindenki örülhetett annak, hogy tavaly nem volt a lakásépítés költségei a 2013-asnál jóval magasabbak lettek az elmúlt évben.
A KSH egyik tanulmánya szerint az elmúlt évben az építkezéssel kapcsolatos munkaerőköltségek – a közvetlen bérköltségek – gyorsabb ütemben emelkedtek, mint az anyagköltségek: 2014-ben bérre 5,3, anyagra 1,2 százalékkal kellett többet fizetni, mint egy évvel azelőtt. Az eltérés hosszabb távon sem alakul másként: 2005-höz képest a munkaerőköltségek 74, az anyagdíjak 26 százalékkal drágultak.
Az egy négyzetméterre jutó lakásépítési költség az ezredforduló óta 2010 kivételével évről évre emelkedett. Tavaly az előző évhez képest 2,5, hosszabb távon, 2005-höz képest több mint 40 százalékkal emelkedtek az építési költségek hazánkban. (A lakásépítési költség az építtető oldaláról felmerülő becsült költség, amely a kivitelezés közvetlen és közvetett költségeit tartalmazza.)
Nemcsak a költségek növekedtek, de a lakásállomány is bővült már az elmúlt évben – a hosszú mélyrepülés után. Az idei év elején 4 millió 415 ezer lakás volt, ez 7 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Az ezredforduló óta a lakásállomány 350 ezer lakással, 8,6 százalékkal bővült. A válság után a gyarapodás üteme visszafogottabb lett, ezzel párhuzamosan csökkent a megszűnt lakások száma, vagyis lassult a hazai lakásállomány természetes megújulása.
Az ezredforduló óta inkább nagyobb lakások épülnek már: az egyszobás lakások száma több mint tizedével csökkent, míg a három- és annál több szobás otthonoké mintegy ötödével emelkedett. Budapesten az ezredforduló óta eltelt időszakban a lakásállomány 11, a többi városban 22 százalékkal nőtt, míg a községekben 11 százalékkal csökkent.
A lakásállományon belül a kis és nagy lakások arányának alakulásában mindig fontos szerepe volt a fővárosnak. A legutóbbi két eredményei is azt mutatják, mint a korábbi években: az 50 négyzetméternél kisebb lakásokra továbbra is Budapesten van a legnagyobb igény, míg a 100 négyzetméternél nagyobb otthonok többsége a kisvárosokban, illetve a községekben található. 2014-ben a lakások átlagos alapterülete országosan 77, Budapesten 64, a többi városban 76, a községekben pedig 88 négyzetméter volt.
A lakások komfortossága a rendszerváltást követően jelentősen javult. Hálózati vízvezeték, csatorna, fürdőszoba, vízöblítéses WC 2014-ben már átlagosan a lakások 93-96 százalékában megtalálható volt. A lakásállomány és a lakások ellátottságának változása azonban megyénként eltérő: míg Budapesten, Pest, Győr-Moson-Sopron, Fejér, Hajdú-Bihar és Zala megyében a lakásállomány és azok ellátottsága az átlagosnál nagyobb mértékben gyarapodott, addig Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Békés megyében minimális volt.
A komfortosság javulása ellenére 2013-ban a magyar lakosság közel fele (46 százaléka) élt túlzsúfolt lakásban, ebből a szempontból az sereghajtói között foglalunk helyet, Lengyelországgal és Bulgáriával hasonló szinten – olvasható a KSH jelentésében. A lakás zsúfoltsága szorosan összefügg a szegénységgel: a szegényebb
háztartások 70 százaléka, míg a felső jövedelmi ötödben élőknek mindössze 28 százaléka él így. A nagyobb családok nagyobb eséllyel élnek zsúfolt lakáskörülmények között. Az Európai Unió átlaga (1,6-1,7 szoba/lakos) alapján Magyarországon viszonylag kevés szoba jut egy lakosra (1,1), egyedül Románia és Lengyelország mutat hasonló vagy alacsonyabb eredményeket.
Közel félmillióan saját WC nélkül
A lakások közműellátottsága a rendszerváltást követően folyamatosan javult, 2013-ra a magyarországi lakásállomány közel 97 százaléka kapcsolódott a közüzemi vízhálózathoz, azonban még így is 145 ezer lakásban hiányzik a vezetékes vízszolgáltatás. A magyar népesség közel 5 százaléka (476 ezer ember) él saját WC nélküli lakásban, továbbá a teljes lakosság közel 4 százaléka (387 ezer ember) él olyan otthonban, amelyben nincs zuhany vagy fürdőkád. A lakosság 3,6 százaléka (357 ezer ember) mindkét komfortszolgáltatást nélkülöző lakásban él. A magyarországi lakosok negyedének otthonában beázik a tető, nedvesek a falak vagy a padló, penészesek az ablakok, illetve a padló. Ennél súlyosabb probléma, hogy mintegy 620 ezer gyermek él ilyen körülmények között, ami a tanulmány szerint megsokszorozza a légzőszervi megbetegedések és az allergiás tünetek kialakulásának esélyét.
