Nagyítóval is alig talál idei átadású, új építésű lakást az ingatlanportálokon az, aki nem szeretne felújítással, esetleg az övétől teljesen eltérő ízléssel tervezett és berendezett ingatlan átalakításával vesződni. Eközben az albérleti díjak főként a belső budapesti kerületekben elszálltak, az adásvételek száma pedig többéves rekordokat döntöget.
„Egyértelműen megélénkült a lakáspiac, ami több tényezőnek köszönhető. A svájcifrank-hitelek kiváltása nagy tehertől szabadította meg a háztartások költségvetéseit, és úgy tűnik, a családoknál egyébként is több pénz marad havonta. Emiatt sokan bátrabban vállalnak nagyobb összegű kiadásokat tartósan is.
A brókerbotrányok és az alacsony alapkamat is az ingatlanbefektetés felé terelte az embereket” – mondta a Világgazdaságnak Salamon Adorján, az Eston International Zrt. elnök-vezérigazgatója.
Mindazonáltal a szakember szerint a beruházók annak ellenére kivárnak, hogy lényegében elfogytak az új építésű lakások a piacról. „A nagynak számító fejlesztők tenyere bizsereg, és folyamatosan mérlegelik a lehetőségeket, de egyelőre mindenki óvatos. Korántsem biztos ugyanis, hogy az, amit a négyzetméterárak emelkedésében és az adásvételek számának növekedésében látunk főként a belvárosi kerületekben, az nem csupán egy 12-15 hónapig tartó boom.
Tény, hogy több mint öt évig rendkívül visszafogott volt a kereslet, de nem tudhatjuk, mekkora tartalékokon ülnek még a háztartások, ahogyan azt sem, mennyire erős az igény és a szándék például a nagyobb ingatlanba költözésre. Ráadásul aki most befektetésként vásárolt lakást például azért, hogy kiadja, nyilván elköltötte a tartalékait, azaz ő valószínűleg jó néhány évig nem jelenik meg ismét a piacon” – tette hozzá Salamon Adorján. Szerinte a közeljövőben nagyobb lakóparképítések a válság előtt sztárkerületnek számító részeken – a XI., a IX. és a XIII. kerületben – várhatók.
Bár a likviditás kezd visszatérni, a társasházfejlesztésre alkalmas telkek piacán sem ölik egymást a konkurensek. Ahol biztosan eladhatóak lennének a lakások – a szűken vett belvárosban –, ott szinte alig akad üres telek, ára az egekben van, vagy az építkezést számos, például örökségvédelmi előírás nehezíti.
A Futureal több budai és a zuglói projektjét is elkezdte előkészíteni, a Corvin sétány következő lakóépületének értékesítése pedig ősszel indul – tudtuk meg az ingatlanfejlesztő vállalatnál. A 13 ezer négyzetméteres komplexumban 250 lakás található majd, a várható átadás időpontja pedig 2017 vége, illetve 2018 eleje.
Amíg a referenciakamatok és -hozamok a jelenlegi szinten maradnak, továbbra is erős maradhat a kereslet a lakásvásárlók által preferált területeken, főként a belvárosban – vélik a Futureal szakemberei. Ugyanakkor felhívják a figyelmet arra is: bár hitelkínálati oldalon érezhető az erősödés, a változás még mindig nem számottevő, pedig ennek felfutása mind a projekt, mind a lakossági finanszírozás oldalán jelentős pozitív változást hozhatna. A finanszírozási környezet változása vagy az új lakások áfatartalmának csökkentése nagyobb hatással lehetne a piacra, mint a használt lakásokra is kiterjesztett családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK).
Nyolcévnyi jövedelem kell egy lakáshoz
Magyarországon átlagosan 960 euró volt négyzetméterenként az új lakások ára tavaly, ami 25 százalékkal marad el a csehországi áraktól (1200 euró), és mintegy 15 százalékkal a lengyel lakások (1100 euró) fajlagos áraitól. Míg itthon 7,8 évnyi bruttó átlagjövedelemre van szükség egy új, 70 négyzetméteres lakás megvásárlásához, ugyanehhez a cseheknek 7,1, a lengyeleknek 7,2 évig kellene spórolniuk – a többi között ez is kiderült a Deloitte negyedik lakáspiaci elemzéséből, amely 17 ország trendjeit vizsgálta.Belgiumban saját lakás vásárlásához átlagosan csupán 3,2 évnyi bruttó átlagkeresetre van szükség, Németországban ugyanez az érték 3,3 év. Az Egyesült Királyságban viszont mindehhez 10 évnyi bruttó átlagkereset szükséges. A tanulmány szerint a 2014-es ingatlanárak alakulása Európa-szerte nagy eltéréseket mutat. A lakásárak leginkább Írországban emelkedtek a Deloitte elemzése szerint: ott 31,7 százalék, míg az Egyesült Királyságban 21,6 százalék, Spanyolországban pedig 10,5 százalék volt az emelkedés. Oroszországban viszont a rubel drasztikus árfolyamváltozása az euróhoz képest 16,6 százalékos árcsökkenést eredményezett.
Belgiumban saját lakás vásárlásához átlagosan csupán 3,2 évnyi bruttó átlagkeresetre van szükség, Németországban ugyanez az érték 3,3 év. Az Egyesült Királyságban viszont mindehhez 10 évnyi bruttó átlagkereset szükséges. A tanulmány szerint a 2014-es ingatlanárak alakulása Európa-szerte nagy eltéréseket mutat. A lakásárak leginkább Írországban emelkedtek a Deloitte elemzése szerint: ott 31,7 százalék, míg az Egyesült Királyságban 21,6 százalék, Spanyolországban pedig 10,5 százalék volt az emelkedés. Oroszországban viszont a rubel drasztikus árfolyamváltozása az euróhoz képest 16,6 százalékos árcsökkenést eredményezett. -->
