Az első fél évben 7,3 százalékkal nőtt az ipar kibocsátása, júniusban az egy évvel korábbihoz képest 11 százalékos emelkedést regisztrált a Központi Statisztikai Hivatal. A gyors bővülés a munkanapok számának alakulásából ered (júniusban kettővel több volt, mint tavaly a hatodik hónapban), így az ennek hatását kiszűrő mutató már jobban simul a trendbe: 6 százalékos növekedést jelez.
A tegnap közzétett részletes adatokból azonban már az is kiderül, hogy – a munkanaptényezővel korrigált adatok szerint – júniusban is folytatódott az ipar belföldi eladásainak visszaesése (1,4 százalékkal az egy hónappal korábbi 1,9 százalék után). Az ipart az export húzza: az értékesítés háromnegyedét ez teszi ki, miközben a kivitel a hatodik hónapban 7,5 százalékkal emelkedett. Az exportértékesítés növekedésének üteme a fél év során folyamatosan csökkent, ám biztató jelként értékelhető, hogy mindeközben a rendelésállomány emelkedik (júniusban 10 százalékkal haladta meg az előző évit).
A termelés a bányászaton és a kőolaj-feldolgozáson kívül minden területen nőtt júniusban – az olaj- és nyersanyagárak visszaesése azért itt hatott a termelési értékre –, de az energiatermelők se tudtak jelentősen emelkedni (alig 1,5 százalékos volt a növekedés). A feldolgozóipar termelése 12 százalékkal emelkedett, az autógyártók kibocsátása júniusban 21 százalékkal bővült, a közúti jármű, járműmotor alkatrészeinek gyártásában a növekedés üteme még ennél is magasabb , 29 százalékos volt. A második legnagyobb súlyú alág, a feldolgozóipari termelés 11 százalékát adó számítógépek, elektronikai, optikai termékek gyártása 12 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Hasonló a helyzet az ipari exportnál és a féléves adatok esetén is. A feldolgozóipar exportjának felét adja ma már a járműgyártás, a kivitel júniusban 22 százalékkal nőtt a hatodik hónapban, míg az elektronikai termékek exportja 13 százalékkal növekedett. A termelés és a gazdasági teljesítmény egyre nagyobb része függ a járműipartól, amely mind jobban átveszi az elektronikai gyártók helyét. Amíg például az autógyártók már a 2010-es átlagos havi teljesítmény kétszeresét produkálták júniusban, addig az elektronikai ipar még régi önmagát se érte utol: 80 százalék környékén tart. A Nokia komáromi és a Samsung gödi egységének bezárása, valamint mások termeléscsökkentése szemmel látható a statisztikákon.
Az Erste Bank elemzői szerint a következő hónapokban elképzelhető, hogy átmenetileg lassul az ipari termelés, hiszen a júliusi feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index gyengébb ipari termelést vetít előre a korábbi hónapokhoz viszonyítva. Barczel Vivien és Ürmössy Gergely szerint augusztusban a nyári szabadságolások és gyárleállások éreztethetik majd a hatásukat. Ezeket leszámítva azonban az éledező európai uniós gazdaságoknak és ezen keresztül az exportmegrendeléseknek köszönhetően kedvezően alakulhat az ipari kibocsátás a harmadik és a negyedik negyedévben. Az év egészében az Erste elemzői 6-7 százalékos kibocsátásnövekedésre számítanak.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) is úgy véli: a következő két hónap adatait várhatóan befolyásolja majd a nyári szabadságolások okozta szezonális hatás. Hosszabb távon azonban szerintük az ipari termelés alakulására pozitívan hat az Európai Központi Bank márciusban elindult eszközvásárlási programja, illetve az alacsony nyersanyagárak is.
Júniusban az ipari termelés legnagyobb havi csökkenését Horvátországban (2,9 százalék), Portugáliában (2,1 százalék) és Írországban (2,0 százalék) regisztrálták. Dániában 4,2 százalékkal, Hollandiában 3,9 százalékkal, Szlovákiában pedig 1,4 százalékkal nőtt júniusban az ipari termelés az előző havihoz képest.
Éves összevetésben Írország ipari termelése 27,6 százalékkal nőtt júniusban, a dán ipari termelés 7,6 százalékkal, a litván 6,9 százalékkal, a szlovák pedig 6,4 százalékkal. Görögországban ezzel szemben 4,6 százalékkal csökkent az ipari termelés, Észtországban 3,4 százalékos, Hollandiában 2,4 százalékos, Finnországban 1,1 százalékos és Olaszországban 0,3 százalékos csökkenést mért az Eurostat. (MTI)
Júniusban az ipari termelés legnagyobb havi csökkenését Horvátországban (2,9 százalék), Portugáliában (2,1 százalék) és Írországban (2,0 százalék) regisztrálták. Dániában 4,2 százalékkal, Hollandiában 3,9 százalékkal, Szlovákiában pedig 1,4 százalékkal nőtt júniusban az ipari termelés az előző havihoz képest.
Éves összevetésben Írország ipari termelése 27,6 százalékkal nőtt júniusban, a dán ipari termelés 7,6 százalékkal, a litván 6,9 százalékkal, a szlovák pedig 6,4 százalékkal. Görögországban ezzel szemben 4,6 százalékkal csökkent az ipari termelés, Észtországban 3,4 százalékos, Hollandiában 2,4 százalékos, Finnországban 1,1 százalékos és Olaszországban 0,3 százalékos csökkenést mért az Eurostat. (MTI)-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.