Új struktúrában folytatja a Google

Stabil növekedés, jól bevált termékek kontra rugalmasság, merész újítások – röviden így foglalható össze az a dilemma, amely a Google történetének legnagyobb átszervezéséhez vezetett. Larry Page és Sergey Brin, a vállalat alapítói a változásról írt közleményükben is érzékeltették: a befektetői elvárások nem feltétlenül segítik elő, hogy merésznek tűnő újításokkal álljon elő a társaság. A probléma abból adódik, hogy a piac, a tulajdonosok elvárják, hogy negyedévről negyedévre folyamatosan növekvő bevételről és profitról számoljon be a cég, ellenkező esetben indul a pánik, zuhanni kezd a részvényárfolyam, megjelennek azok a cikkek és elemzések, amelyek már az adott vállalat végnapjait prognosztizálják. Ez pedig értelemszerűen nem kedvez az esetleg csak hosszabb távon vagy egyáltalán meg nem térülő izgalmas kísérletezésnek, amelyre azonban egy olyan, viharos gyorsasággal változó területen, mint a technológiai szektor, igenis szükség van. A dilemma korántsem egyedi, és nem csak a Google által választott megoldásra van példa. A Dell alapítója, Michael Dell például úgy érezte, hogy sokkal jobb a cégének, ha kivezeti a tőzsdéről, és a befektetői nyomástól megszabadulva bátran belekezdhetett egy távlati stratégia megvalósításába, akár évekig tartó termékfejlesztésbe.

A Google létrehozói azonban inkább a holding modellt választották. A most bejelentett változás lényege, hogy létrehoztak egy Alphabet nevű vállalatot, amely az összes érdekeltség tulajdonosa, és összefogja a leányvállalatok működését. A cégcsoportot a tőzsdén is képviselő új társaság vezérigazgatója Larry Page, elnöke Sergey Brin.

A leányvállalatok közül a legnagyobb a Google, és bár a név maradt, az átalakítás komoly hatással volt erre a cégre is. Az alapvető tevékenységek – mint az internetes kereső működtetése és fejlesztése, a YouTube, az Android, a digitális térképszolgáltatás – maradtak a társaságnál, több, a fő profilba nem illeszkedő területet viszont leválasztottak. További jelentős változás, hogy a Google vezetését Sundar Pichai veszi át, aki 2004-ben csatlakozott a vállalathoz, és olyan termékek létrehozását irányította, mint a Chrome böngésző, illetve az Android operációs rendszer. A hivatalos tájékoztatás szerint az Alphabet a gyorsjelentések során külön részletezi majd a Google eredményeit, ez a tervek szerint a negyedik negyedévtől történik majd így.

A holdinghoz olyan vállalkozások tartoznak, mint a befektetéseket kezelő Google Ventures és Google Capital, a speciális megoldásokat, például a drónokat és az okosszemüveget fejlesztő Google X, az okos háztartási berendezéseket gyártó Nest, az öregedés elleni szereket kutató Calico biotechnológiai vállalat, valamint a Life Sciences egészségügyi cég.

Ez a struktúra az alapítók reményei szerint lehetővé teszi, hogy az egyes részlegek bátrabban vágjanak bele újabb kutatásokba, és vállaljanak esetleges kockázatokat. Ez korántsem jelenti azt, hogy azonnal indulhat a pénzköltés a legkülönösebb futurisztikus projektekre. Ahogyan Page és Brin fogalmazott közös közleményükben, arra törekednek, hogy minden egyes tagvállalat élén erős vezérigazgató álljon, ugyanakkor a források elosztását szigorúan felügyelik majd.

Az 1998-ban alapított Google az internetes keresők piacáról indulva futott be látványos karriert, és vált napjainkra a technológiai szektor, illetve a világ egyik meghatározó vállalatává. A társaság 2004-ben lett tőzsdei cég, és a Forbes magazin májusi összesítése alapján az ágazat második legértékesebb szereplője az Apple mögött, több mint 440 milliárd dolláros piaci értékkel. A vállalat forgalmának túlnyomó többségét a keresések mellett elhelyezett reklámok utáni hirdetési bevételek adják, ám az elmúlt években számos új területen is megjelentek. Az egyik legsikeresebb újításuk az Android volt: a mobil operációs rendszer piaci részesedése 80 százalék körüli az újonnan eladott okostelefonok piacán. Emellett a keresőjük kínálta lehetőséget kihasználva az e-kereskedelem felé is nyitottak, igaz, maguk nem értékesítenek, hanem közvetítő szerepet játszanak a fogyasztók és az online áruházak között. Nexus néven saját okosmobilmárkát indítottak, illetve a Google Glasszal próbálták forradalmasítani a viselhető technológiák piacát (ez a projekt egyelőre nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket). Napjainkban pedig egyre nagyobb figyelmet kap az a projekt, amellyel önmagukat vezérlő járműveket próbálnak létrehozni.

Meglepő eredmények

A második negyedéves adatok bejelentését követően egy nap alatt 65 milliárd dollárral emelkedett a Google piaci értéke, köszönhetően annak, hogy a cég az eredményeivel meglepte az elemzőket és a befektetőket egyaránt. A társaság bevétele 17,7 milliárd dollár volt az április–júniusi időszakban, 11 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit. A vállalat nyeresége 3,9 milliárd dollár volt, ami 17 százalékos növekedést jelent. Az egyszeri tételeket nem számolva az egy részvényre jutó nyereség 6,99 dollár, az elemzők 6,70 dollárt vártak. Az utóbbi hat negyedévben először fordult elő, hogy a társaság jobb adózott eredményt tudott produkálni, mint amire a piac előzetesen számított.