Előznie kellene a vasútnak

Nyolc területen reméli a Hungrail Magyar Vasúti Egyesülés tagsága, hogy a kormány megsegíti a hazai vasúti áruszállítás versenyképességének javítása érdekében. Ezek a hatékonyabb ellenőrzési rendszer bevezetése, a vasútszakmai képzés javítása, a szabályozási rendszer korszerűsítése és járműállomány fejlesztése, az intermodális áruszállítás fejlesztése, a záhonyi térség helyzetbe hozása, az adózási rendszer felülvizsgálata, végül az infrastruktúrához való hozzáférés javítása. Ezek Hódosi Lajos, az egyesülés ügyvezető igazgatója szerint – aki a koncepcióról a Magyar Vasút 2015 konferencián számolt be – kiegészíthetők az árualap szerzésével. „A vasút már az árajánlat adásakor hátrányban van a közúthoz képest, mert a költségeiből a pályadíj 33 százalékot képvisel, a közút útdíja pedig csak 12 százalékot” – mutatott rá az egyik nehézségre Hódosi Lajos.

A záhonyi térségen van mit segíteni Kovács Imre, a Rail Cargo Hungária vezérigazgatója szerint is. Elmondta, hogy az ottani vasúti forgalom esése a KGST szétesésével kezdődött, a gazdasági válsággal folytatódott, 2014 végétől pedig kiteljesedett az orosz–ukrán konfliktus hatásai miatt. A Záhonyon keresztül továbbított, évi 3,5 millió tonna árun nyolc vasúttársaság osztozik, hat átrakóállomáson. A térségben tíz éve nem volt érdemi logisztikai fejlesztés, Záhony már nem tud versenyképes szolgáltatást kínálni. Közben Szlovákia jóval előbbre jár vasút-logisztikai fejlesztéseivel, pályadíj-politikájával és orosz vasúti kapcsolataival. Javulást ígér viszont, hogy a következő uniós finanszírozási időszakban a forrásoknak nem az 50, hanem a 70-75 százaléka jut a hazai vasút, illetve a kötött pályás közlekedés és szállítás fejlesztésére, erről Becsey Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedésért felelős helyettes államtitkára beszélt. IKOP-forrásból 2014–2020 között 459 milliárd forint használható majd fel, CEF-forrásból 353 milliárd. „A közlekedésben a gerinchálózat egyértelműen a vasúté lesz. Várhatóan új vasúti törvény is születik.