Szabályozást várnak a taxisok

Francia, spanyol, német és portugál taxisok is részt vettek azon a demonstráción, amely tegnap megbénította a belga fővárost. A beszámolók szerint 1200 fuvarozó az Uber terjedése miatt vette blokád alá a brüsszeli utakat. Mind a közösségi szolgáltatással kapcsolatos foglalkoztatási, adózási és biztonsági problémái miatt tiltakoznak, ugyanakkor tartanak attól, hogy a jelenleg a személyszállítást biztosító szolgáltatás a jövőben kiterjedhet az áruszállításra is. A tiltakozás helyszíne sem véletlen, hiszen az Uberrel nemcsak a helyi hatóságok nem tudnak mit kezdeni, de az Európai Bizottság is késik a szabályozás megalkotásával.

Az egyértelmű, hogy a bizottság nem a tiltás oldalán áll. Nelie Kroes, az előző Európai Bizottság digitális piacért felelős tagja tavaly „őrült ítéletnek” nevezte blogjában azt, hogy a brüsszeli bíróság betiltotta a szolgáltatást. Elżbieta Bieńkowska, a mostani testület belső piaci ügyekkel foglalkozó tagja pedig a lapunknak május végén adott interjúban arról beszélt, nem kívánnak „szélmalomharcot folytatni” a közösségi szolgáltatások ellen, hiszen „ezek létezni fognak akkor is, ha természetellenes akadályokat emelnek a tagállamok”. Azt is megerősítette, hogy a korábbi szabályozások foltozgatása helyett új rendelkezések megalkotását tervezik a közösségi gazdaság esetében, ám ez nem tűnik túl közelinek, miközben a tagállamok többnyire a korlátozásig jutottak el, a bizottság pedig az ezzel kapcsolatos panaszokat vizsgálta.

Az Uber és a hasonló modell alapján működő szolgáltatások vizsgálata időközben elkezdődött, igaz, ez leginkább arra terjed ki, miképpen is kellene szabályozni őket. Irányadó lehet majd az Európai Unió Bíróságának több folyamatban levő ügyében hozandó döntése is. Maga az Uber több ország ellen panaszt emelt, egy barcelonai bíróság beadványa alapján pedig a luxemburgi testület arról hivatott dönteni, hogy az Uber szállítást végző társaság vagy digitális platform.

A taxisok – és a legtöbb tagállami bíróság – az előbbit látják benne, míg a kaliforniai cég azzal érvel, ők semmi mást nem tesznek, mint hogy egy telefonos applikáción keresztül összekötik az utasokat azokkal, akik elviszik őket. A szolgáltatókat és a felhasználókat közvetlenül összekötő közösségi gazdaság becslések szerint 10 milliárd eurós piaccá nőtte ki magát az Európai Unióban, és minden bizonnyal erőteljes növekedés előtt áll a következő években is.

A 2009-ben alapított Uber 2012–2013-ban kezdte meg nemzetközi terjeszkedését, de ma a világ 60 országában van jelen, az EU területén 45 városban érhető el. A szolgáltatás lényege, hogy a rendszeréhez csatlakozó (hivatásos vagy nem hivatásos) autósok és leendő utasaik okostelefonra letölthető alkalmazáson keresztül, közvetlenül találhatnak egymásra, és a viteldíjat is a rendszeren keresztül rendezik. A szolgáltatás jogi helyzete országok szerint változó. Magyarországon például a taxisokra vonatkozó rendelet az irányadó. Vitatott a sofőrök helyzete is: míg a belga kormány egy friss elemzése arra utal, hogy jelentős többségük önfoglalkoztató vállalkozó, több amerikai bíróság is úgy ítélte, a szolgáltatás jellegéből fakadóan munkavállalókról van szó, vagyis az adót nem a gépkocsivezetőnek kell fizetnie a rendszeren keresztül kapott díj után, hanem az Ubernek.

Gyors növekedés

A szolgáltatókat és a felhasználókat közvetlenül összekötő közösségi gazdaság becslések szerint 10 milliárd eurós piaccá nőtte ki magát az Európai Unióban, és minden bizonnyal erőteljes növekedés előtt áll a következő években is. Ez elmondható az Uberről is: a világ legnagyobb startupjának értékét már 50 milliárd dollárra becsülik, a múlt héten kapott 1,2 milliárdos tőkeinjekcióval együtt pedig 8 milliárdra nőtt a befektetett összeg nagysága.