Magyarországon az összes lakossági hulladék kétharmada mindenfajta válogatás nélkül a lerakókra kerül. Ezzel az EU hulladékhasznosítási statisztikái szerint a hátsó harmadban, a volt kelet-európaiak között viszonylag előkelő helyen, de azért Szlovéniától és Észtországtól alaposan lemaradva foglalunk helyet. Az élen Németországot, Ausztriát és a skandináv országokat találjuk, a sor végén pedig Romániát és Máltát.
A hazai hulladékkezelési rendszer több sebből vérzik. Egyrészt a lakosság szelektálási kedvét csökkenti, hogy a házhoz jövő szolgáltatás elindításával párhuzamosan leépítették a gyűjtőszigeteket, pedig a ritkább hulladékfrakciók miatt (üveg) azokra is szükség volna, de a hulladékudvarok fenntartása is szükséges, hogy az elektronikai hulladék vagy a háztartási veszélyes hulladék (sütőolaj, festék, akkumulátor stb.) ne kerüljön csak úgy a kukákba és onnan a lerakókba vagy égetőkbe.
Mint a lap írja, a jól működő rendszerek mindig többeleműek, ez látszik abból is, hogy az EU statisztika élén álló gazdag országokban is ilyen működik hatékonyan.
Magyarországon viszont, az EU-ban – a maffia sújtotta Nápoly kivételével – példátlan módon teljes régiók hulladékkezelése került az összeomlás szélére, több helyen teljesen meg is szűnt a szelektált hulladék gyűjtőszigetes gyűjtése is.
A krízist az okozza, hogy miközben a hulladékkezelés lakossági költsége a rezsicsökkentés keretében mérséklődött, a regionális hulladékkezelő cégek költségei drasztikusan emelkedtek. Emiatt az ország összes kommunális szolgáltatója pénzügyi válságba csúszott, még a budapesti FKF-nek sem áll jól a szénája – írja a Népszabadság.
Az ágazatot kettős forráskivonás sújtja, mivel a kifejezetten hulladékgazdálkodási céllal kivetett közterhek jelentős része sem forog vissza a rendszerbe. A Népszabadság szakmai forrásokból származó adatai szerint például 2014-ben a termékdíjakból származó állami bevétel közel ötvenmilliárd forint volt, ám a költségvetés ebből alig 12 milliárd forintot fordított hulladékgazdálkodásra, a többit lenyelte.
Magyarország ellen időközben két európai uniós kötelezettségszegési eljárás is indult az EU-szabályokat sértő hulladékkezelési gyakorlat miatt. Ezek előbb-utóbb komoly pénzbüntetésbe fognak torkollni, ami ismét azt eredményezi majd, hogy az adófizető egyre többet kénytelen fizetni egy, az állam hibájából egyre alacsonyabb színvonalú és papíron egyre olcsóbb szolgáltatásért.
