BUX 41,248.02
-0.02%
BUMIX 3,923.59
-0.63%
CETOP20 1,919.28
-0.06%
OTP 10,505
+1.99%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-2.82%
-0.80%
ZWACK 17,200
+0.29%
0.00%
ANY 1,635
+2.83%
RABA 1,155
-2.53%
-0.44%
+3.13%
-3.05%
-0.46%
OPUS 193.6
+0.83%
+12.58%
-1.72%
0.00%
-2.51%
OTT1 149.2
0.00%
-1.95%
MOL 2,800
-0.99%
+0.50%
ALTEO 2,350
+0.86%
-6.09%
-3.92%
EHEP 1,600
+23.55%
+2.94%
-0.26%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-3.81%
-8.11%
0.00%
SunDell 39,800
0.00%
+0.94%
-0.75%
-1.44%
-1.41%
-0.31%
-3.35%
GOPD 12,500
0.00%
OXOTH 3,790
0.00%
-5.98%
NAP 1,218
-0.65%
0.00%
-4.15%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Maximális fordulat kellene a nullszaldóhoz

A kormány jelenleg is vizsgálja a lakásépítési áfa csökkentésének lehetőségét, annál is inkább, mivel idén augusztusban 2013 óta először mérséklődött az ágazat új szerződésállománya és a termelés volumene is.

Azt egyelőre nem tudni, mikortól és milyen mértékben kerülne sor a tehercsökkentésre, de szakértők 18 és 5 százalékos áfaszintet is elképzelhetőnek tartanak.

A Világgazdaság számításai szerint azonban ahhoz, hogy pótolni lehessen az áfa 5 százalékra csökkentésének költségvetési hatásait, legalább a rendszerváltás előtti időszak állami lakásépítési boomja kellene. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az új lakásépítések értéke 2014-ben 96 milliárd forintot tett ki – ez minden idők egyik legalacsonyabb szintje. Tavaly a második világháborús szintnél is kevesebb, alig 8358 új lakást adtak át, ami ugyan 15 százalékkal jobb teljesítmény a 2013-as mélypontnál, de még mindig a második legrosszabb adat az elmúlt száz évben.

Az új lakásépítések áfatartalma mindenesetre tavaly mindezek alapján 20,4 milliárd forint lehetett, ami az ötszázalékos lakásáfával számolva akkor jönne vissza, ha a lakásépítések áfa nélküli nettó értéke 408 milliárd forintra szökne fel egy évben. Ez 45 ezer új lakás építését feltételezi – ehhez közeli értékre a kétezres évek elején volt példa, az óriási lakástámogatások idején (több lakás pedig a rendszerváltozás előtt épült ennél).

Ennél könnyebb volna lakásépítésekkel pótolni a 18 százalékos lakásáfa okozta kiesést: ehhez mindössze 113,5 milliárdosra kellene felpörgetni a piacot (áfa nélkül számolva), ami mindössze 12,5 ezer új lakást jelentene. Ennyi viszont bármikor összejöhet, hiszen 20 ezer új lakásnál kevesebbet csak a válság óta eltelt években építettek Magyarországon. „A közmegrendelések kiesését az áfacsökkentés jövőre nem tudja pótolni, miután az uniós források lassan érkeznek meg. A lépés hatása a statisztikákban leghamarabb 2017–2018-ban fog látszani” – mondta lapunknak Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke.

Az idén mindössze 9500 új lakás készül el, és mintegy 120 ezer felújítás fejeződik be az ÉVOSZ hétfőn közzétett becslése szerint, miközben a gazdasági válság előtt, 2007-ben 36 ezer új lakást adtak át, és 250 ezer felújítás történt. A szervezet szerint az engedélyköteles felújításokra is kiterjedő áfacsökkentés mellett a jelenleg 7–14 százalék közötti lakáscélú hitelkamatok 3-4 százalékra csökkentésére, egyszerűbb hatósági eljárásokra és egyes kivitelezéseknél egyszerűsített elektronikus építési napló bevezetésére is szükség volna.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek