Visszaesett az építőipar nyár végére

Nem nézi tétlenül a kormány az építőipar nyár végén kezdődött – és várhatóan tovább folytatódó – visszaesését. Miután augusztusban több mint két évig tartó növekedés után 6,1 százalékkal csökkent az építőipari termelés, a Nemzetgazdasági Minisztérium megerősítette: a kormány a lakásépítések áfájának csökkentését vizsgálja.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a múlt hónap végén vetette fel ezt a lehetőséget, Banai Péter Benő, a gazdasági tárca államháztartásért felelős államtitkára azonban október elején úgy vélte, komolyabb változásokra csak 2017-től nyílhat lehetőség. Most úgy tűnik, a folyamatosan és gyorsan romló építőipari adatok láttán hamarabb léphetnek, bár Tállai András miniszterhelyettes néhány napja még azt mondta, nincs döntés az csökkentésről.

„Az új építésű lakások áfakulcsának mérséklése lendületet adhat a kínálat bővülésének” – mondta a Világgazdaságnak Déry Attila, az Otthon Centrum vezető elemzője. Ezzel egyetértett Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke is, aki lapunknak hangsúlyozta: a folyamatos építőipari növekedés – amit támogatna az alacsonyabb áfa – alapja lehetne a gazdaság tartós bővülésének. Koji szerint az is fontos lenne, hogy ne 10 százalékos kamattal hitelezzék a bankok a lakásvásárlókat, hanem 3-4 százalék közöttivel.

„A lakásépítés, a lakásgazdálkodás és a lakásfelújítás jelenleg hiányzik a magyar gazdaság működéséből” – hangsúlyozta a szakértő. Koji szerint akkor lehetne hatékony az áfaintézkedés, ha a kulcsot 5 és 12 százalék közé vinnék le. Ezt az uniós áfaszabályokkal összhangba kellene hozni, de szerinte ez nem lehetetlen. Az ÉVOSZ elnöke úgy véli, ha körülbelül felére csökkenne a lakásépítések áfája, akkor az 2,5-3 éves időtávban nullszaldós lenne a költségvetés számára, és jelentősen bővítené az új lakások számát. (Egyes szakértők szerint azonban az építőiparban elcsalják az áfa jó részét, így visszafogott lehet a hatás.)

Az augusztusi visszaesés úgy jött össze, hogy az épületek építése 5,2, az egyéb építményeké pedig 6,8 százalékkal esett vissza. Az év első nyolc hónapjában még így is 4,7 százalékkal bővült a termelés az előző év azonos időszakához mérten. Most már azonban nem újítanak fel olyan sok épületet, mint korábban, ráadásul az út- és vasútépítések is befejeződnek. A megkötött új szerződések volumene 10,6 százalékkal csökkent, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 19, az egyéb építmények építésére vonatkozó új szerződéseké 4 százalékkal esett vissza. A kilátások tehát kedvezőtlenek, vagyis következő időszakban további visszaesés várható a termelésben.

Jövőre nem tudja pótolni a közmegrendelések kiesését az áfacsökkentés, miután az uniós források lassan fognak megérkezni – mondta Koji László –, a lépés hatása a számokban csak 2017–2018-ben fog látszani. Déry Attila kiemelte: a lakáspiac már több mint egy éve ismét virágzik, de ez egyelőre nem hozott robbanásszerű növekedést az építőiparban. A lakások iránti kereslet 40 százalékos növekedése az ingatlanfejlesztést is támogatja, de egy átlagos projekt átfutási ideje másfél-két év. A lakásépítés még nagyobb sebességre kapcsolhat Déry szerint, ugyanis az építési engedélyek száma a fővárosban 88 százalékkal nőtt.