Volkswagen: beláthatatlan következmények

Drasztikus a Volkswagen emissziós botránya, ám nem okozott olyan kárt, amely csorbítaná a német gazdaság hírnevét – mondta a német közszolgálati rádiónak adott interjúban Angela Merkel. A német kancellár ugyanakkor arra hívta fel a cég figyelmét, hogy minél előbb tisztázniuk kell a dízelbotrány részleteit.

A német szövetségi kormány valóban siettetné a dolgot: most szerdai ülésére vár magyarázatot a cégtől, és a Bloomberg szerint azt is elvárja a konszerntől, hogy a dízelmotorokba szerelt, az emissziós értékeket manipuláló szoftver javítása ne okozzon semmilyen többletköltséget az autótulajdonosoknak. Sőt, a csak Németországban 2,8 millió autót érintő ügyben a kormány megfelelő kompenzációt is elvár.

A botrány világszerte 11 millió gépkocsit érint. A kártérítések és a visszahívások finanszírozására 6,5 milliárd eurót tett félre a cég, ám kérdés, ez elegendő lesz-e. Annál is inkább, mivel a cég, amely a botrány szeptember 18-i kirobbanása óta 43 százalékot veszített tőzsdei értékéből, a német kormány vizsgálatán túl bizonyára számos perrel és eljárással lesz kénytelen szembesülni a következő időszakban. És nem csak a hatóságok részéről: a múlt héten már egy német magánbefektető is kártérítési igény nyújtott be a hiányos tájékoztatás okozta árfolyamveszteség miatt.

Az európai autógyártók szövetsége (ACEA) óvta a politikusokat attól, hogy túlreagálják az ügyet. „El kell kerülni az olyan intézkedéseket, amelyek aláássák iparágunk versenyképességét, amely 12 millió embernek ad munkát Európában” – írta az EU ipari minisztereihez intézett levelében Carlos Ghosn, a Renault vezérigazgatója, az ACEA elnöke. Ghosn szerint az amerikaiak az eljárással az európai dízelgyártó ágazat piacvezető pozícióját igyekeznek aláásni.

„Egyelőre nem gondolom, hogy a Volkswagen-botrány drámai hatással járna a teljes autógyártó szektorban, és azt sem, hogy Magyarországra nézve ez nagy gondot okozhat” – mondta a Világgazdaságnak Gárgyán Eszter, a Citi vezető közgazdásza. Kiemelte azonban, hogy a gazdasági növekedésre nézve kockázatot jelent az ügy, de még nem tudni, hogy mekkora problémát okoz.

A JP Morgan elemzésében azonban kiemelte, hogy a magyar ipari termelés 20–22 százalékát, az export 10 százalékát és a magyar GDP 4 százalékát teszi ki az autógyártás, vagyis ha visszaesne a kereslet az autók iránt, akkor az a beszállítókon és az Audi termelésén keresztül negatívan hatna Magyarországra. A Citi elemzője azonban azzal érvel, hogy a beszállítói láncra korlátozott lehet a hatás, miután Magyarországon nem gyártanak Volkswageneket, a csoport hazai gyárában már csak Euro-6-os motorok készülnek, azokat pedig nem érinti a botrány.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter korábban azt mondta, hogy a légszennyezési értékeket meghamisító szoftvert tartalmazó dízelmotorokból korábban 2–2,5 milliót gyártottak az Audi Hungária győri gyárában.

A Magyar Nemzeti Bank becslése alapján a dízelmotorok kivitele nem éri el az export 0,25 százalékát sem – emlékeztet Gárgyán. A Citi elemzője arra is rámutat, hogy az autóipar nagy súlya miatt kockázatok láthatók. Az idei első fél évben pedig a GDP-növekedésből 1 százalékpontot tett ki az autóipar. Az idei első fél évben 3,1 százalékkal nőtt a magyar gazdaság, a növekedési ütem azonban lassuló tendenciát mutat.

A JP Morgan elemzői szerint a botrány miatt nem az új autók eladása fog visszaesni, hanem a keresletbe más márkákat vesznek majd fel, és a Volkswagen dízelmotoros autói helyett benzinmotoros autókat vásárolhatnak.