Decemberben négyezren jelentkeztek be hazai magánorvosokhoz a FoglaljOrvost.hu nevű honlapon keresztül, a foglalásoknak csaknem a fele külföldről érkezett. „Ez azért feltűnő adat, mert az év nagy részében eltörpül a külföldi bejelentkezők aránya a belföldiekkel szemben” – magyarázta a Világgazdaságnak Straub Fanni, az internetes orvosközvetítő vállalkozás alapítója és vezetője.
Egészen biztosan nem külföldiek egészségturisztikai látogatásairól van szó, hiszen a honlapnak nincs angol nyelvű változata, az pedig aligha valószínű, hogy külföldiek elbíbelődjenek a magyar verzióval. A forgalmi adatok és az orvosok tapasztalatai alapján külföldön dolgozó magyarokról van szó, akik ünnepi hazalátogatásukat kötötték össze egy-egy esedékes szűrővizsgálattal vagy szükséges orvosi vizsgálattal, kezeléssel. Decemberben a legtöbb foglalás Németországból érkezett, de nem sokkal maradt le mögötte Anglia és Írország, ami nem meglepő, hiszen a magyar kivándorlás legfontosabb célországairól van szó.
A FoglaljOrvost.hu-nál először 2014-ben tűnt fel a trend, hogy a nagyobb és hosszabb iskolai szünettel járó ünnepeket megelőző hónapokban kezd felpörögni a külföldről érkező foglalások aránya, elsősorban húsvétkor és karácsonykor. Az adatok nyilván nem reprezentatívak, de a trendet jól érzékeltetik. A külföldön dolgozó – legfrissebb statisztikák szerint – 600 ezer magyar közül több tízezren járnak haza elintézni orvosi ügyeiket, de számuk a jövőben várhatóan növekedni fog, már csak a magyar orvosok online elérhetőségének növekedése miatt is – hangsúlyozta Straub Fanni. A 2011-ben startolt Foglalj.Orvost.hu-n például tavaly már 25 ezer foglalás futott át, többnyire a hivatalos ügyfélfogadási időn túl, például késő este.
A trend mögött valószínűleg több ok is meghúzódik. A szakemberek szerint a magyarok egyrészt bíznak a saját orvosaikban, másrészt vélhetően sokan nem jelentkeznek be a célország társadalombiztosítási rendszerébe, hanem maradnak a magyarban, vagy éppen átmenetileg sehol sem fizetnek tb-t. A legfrissebb adatok szerint mintegy 300 ezer magyar kivándorló él Nagy-Britanniában, ám közülük a hivatalos statisztikák alapján az elmúlt években legfeljebb 20-25 ezren kértek társadalombiztosítási számot évente. A többiek csak nagyon korlátozott, illetve sürgősségi ellátásra számíthatnak.
Ráadásul a közegészségügy színvonala Nyugat-Európában is változó, a magánorvosi szolgáltatások pedig nagyon drágák. Például Nagy-Britanniában egy CT-vizsgálat ára 600 font, vagyis mintegy 250 ezer forint. Egy térdprotézis-műtét körülbelül 5 millió forintba kerül (11 500 font), ugyanez a műtét a csípő esetében 3,5–5,2 millió forint (8200-12 000 font) – mutatott rá tavaly a MediHelp International egészségbiztosító, amely kimondottan a külföldön élő magyarokra fókuszálva is szeretné növelni forgalmát.
Ugyanakkor az itthoni kereslet is egyre nagyobb a magánellátás iránt, elsősorban a 30-35 év feletti, jól kereső és egészségtudatos emberek körében – magyarázza Straub Fanni. Számukra a kényelmi szempontok mellett az is fontos motiváció, hogy nem eshetnek ki a munkából hosszabb időre. Ők egyre inkább kifizetik a magánorvosnak a 10-15 ezer forintos vizsgálati díjakat, és pár nap alatt végeznek, ahelyett hogy akár hetekig várakozzanak az állami egészségügyben. Sőt, az állami egészségüggyel szembeni növekvő elégedetlenség miatt már olyan rétegek is megjelennek a magánpraxisokban, akik erőn felül, de inkább magánorvost választanak. A középosztály szűk felső része pedig, ha teheti, már csak a magánegészségügyet veszi igénybe.
Ezt támasztja alá a GKI Gazdaságkutató 2014-ben készített reprezentatív felmérése is, amely szerint a magyar lakosságnak (18 és 60 év között) csupán a negyede elégedett az állami egészségüggyel (leginkább a háziorvosokkal), és mintegy fele kész lenne szükség esetén fizetni a magánellátásért. Közülük 27 százalék azzal indokolta választását, hogy jobbnak tartja a magánpraxisok minőségét, 24 százalékukat az is motiválja, hogy így ők választhatják meg, mikor menjenek el orvoshoz, vagy éppenséggel azért, mert így jut elég idő a kivizsgálásra. A megkérdezettek 56 százaléka ugyanakkor nem akar magánorvoshoz menni, leginkább azzal érvelve, hogy már így is fizeti a tb-t, a maradék 35 százalék pedig nem tudná kifizetni a magánorvoslást.
