Megkapta a végleges használatbavételi engedélyt az M4-es metró

A metróvonal építése 2006-ban kezdődött, azt 2014. március 28-án vehette birtokba az utazóközönség. A 2010-ben hivatalba lépő városvezetés a korábban kötött metrószerződések újratárgyalásával  tízmilliárdokat szerzett vissza a városnak. "Korábban szinte évente tolták ki újabb esztendővel az átadás tervezett határidejét, mi, és a jelenlegi városvezetés azonban egyetlen dátumot, 2014 tavaszát tűztük ki az átadásra, és azt – a  kormány következetes támogatásával – be is tartottuk" - olvasható a BKK közleményében.

A 7,3 kilométeres, tíz állomást magában foglaló M4-es metró két különálló alagútból áll, a budai végállomásáról, a kelenföldi vasútállomásról indulva a Bikás parknál, Újbuda-központnál, a Móricz Zsigmond körtéren, a Szent Gellért téren, a Fővám téren, a Kálvin téren, a Rákóczi téren és a II. János Pál pápa téren áll meg, a végállomása a pesti oldalon a Keleti pályaudvar. A vonalalagutak belső átmérője 5,2 méter, a vasúti nyomtáv 1,435 méter, az állomások mélysége 14,5-31 méter közötti, az állomásszerkezetek hossza 69-257 méter közötti, az állomási peronok hossza 80 méter, az állomások középperonosak.

A vonalra összesen 15 darab, egyenként négy kocsiból álló, egy légterű metrószerelvény érkezett, amelyek automata vezérlésűek. Vonatkísérő személyzet csupán az utasforgalmi próbaüzem idején – 2015 őszéig – tartózkodott a szerelvényeken, hamarosan a járművekben található vezetőfülkéket is elbontják - írja a BKK közleményében.

Közép-Kelet-Európában egyedül a budapesti M4-es metróvonalon alkalmaznak járművezető nélküli üzemet, de egész Európában alig található ilyen fejlettségű automata metróvonal. Kiemelkedő teljesítmény, hogy az M4-es metrónál különösen magas, 99,96 % feletti a rendelkezésre állási szint.  

Az M4-es vonal végleges használatbavételi engedélyével Budapest egyik legjelentősebb közlekedési beruházása zárult le. A közlekedési fejlesztések ezen túl is folytatódnak, megkezdődött az M3-as metróvonal járműparkjának felújítása, zajlik az infrastruktúra-felújítás tervezése, emellett a villamosvonalak átalakítása, fejlesztése is folyamatos. Az elkövetkező 3-5 évben ezek a projektek befejeződnek, így olyan korszerű közlekedési rendszer alakulhat ki Budapesten, amely valóban versenyképes alternatívát jelent az egyéni közlekedéssel szemben - zárja közleményét a BKK.